(MTI) - "Előbb-utóbb az ember klasszikussá öregszik" - jegyezte meg Papp Oszkár. Azt azonban elismerte, hogy bizonyos védettséget, könnyítést hoz az életébe a Kossuth-díj és biztatást, hogy tegye tovább a dolgát, alkosson. A teljesség igényével dolgozik és ezt úgy látszik, mások is észrevették - tette hozzá.
Felidézte, hogy az avantgárd művészeket hosszan eltiltották a bemutatkozástól, de 1965-ben kiállítást rendezhetett munkáiból a Bercsényi Kollégiumban, és ez életre szóló élménye lett. Hamvas Béla író, filozófus - aki nagy hatást gyakorolt életszemléletére, festészetére - elment a tárlatra és azt mondta neki, hogy művei alkalmasak a meditációs munkához, s ez mélyen meghatotta, mert ő egész életében tiszteletben tartotta a természetet, a természetes folyamatokat, és képeinek megszületésekor ma is hagyja, hogy az alaptéma e belső logika szerint alakuljon.
Papp Oszkár folyamatosan dolgozik, viszonylag kisebb méretű képsorokat, mint az Átvalósulások (Hamvas elnevezése a metamorfózisra) vagy a Fejek - ez sorsképek sora - évek óta készíti. Most éppen eddigi állatábrázolásait gyűjti össze - a bagoly és a hal már megvan -, illetve új képeket is készít, mert barátaival kiállításra készül a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
Rendszeresen ír kortársairól, a művészekről, mint például Lossonczy Tamás festőbarátjának tavalyi, 105. születésnapján rendezett kiállításáról az Új Művészet című folyóiratban vagy Vígh Tamás szobrászművész alkotásáról, amelyet Sztehlo Gábor evangélikus lelkészről, több mint ezer zsidó gyermek megmentőjéről formázott, de gyakran ír a Donáth László vezette békásmegyeri evangélikus gyülekezet lapjába is.
Az 1940-es években részt vett az ellenállási mozgalomban, majd a második világháború után belevetette magát a népi kollégiumok szervezésébe Beck Judit festőművész és Dési Huber István özvegye, Stefike segítségével. Ő maga a Dési Huber István képzőművészeti kollégiumot vezette. Bűnnek tartja, hogy ezeket a kollégiumokat fölszámolták, mert "ezzel a teljes közéletet, a kultúránkat tették tönkre" - hangsúlyozta. 1950-től kizárták mindenhonnan, 25 éven át abból élt, hogy falképeket és mozaikokat restaurált a műemlékvédelmi hivatal megbízásából.
Papp Oszkár sokféle műfajt kipróbált, 1968-ban a bonyhádi zománcárugyárban kísérletezett a tűzzománc technikával, ezt folytatta a kőbányai zománcipari művek laboratóriumában. Mint mondta, megszerette a plasztikus anyagot, sok zománcképet csinált, több könyvet az ő zománcképeivel illusztráltak, így például a Homéroszi himnuszokat, amelyeket Devecseri Gábor fordított és 1981-ben az Európa Kiadónál jelentek meg. A fővárosban a Ferenciek terén az aluljárót díszíti Budapestet ábrázoló nagy tűzzománc képe.
Korábban:
