Az 1990-ben alakult Várfok Galéria 2010-ben ünnepli 20. évfordulóját. Különleges kiállításokkal szeretné ünnepelni a jubileumot, így már a 2010-es év első eseménye egy nagyszabású, felkérés alapján szervezett tematikus kiállítás lesz. A Várfok Galéria Várfok Termében az általa 2007-ben útjára indított Spiritusz Galéria néhány felkért művésze állít ki ugyanarra a témakörre, mint amelyre a Galéria művészköréhez tartozó alkotók készülnek.
A jelenlegi pályázati kiírás címadó szava, hasonlóan a Várfok Galériában korábban rendezett egyes tematikus kiállításaiéhoz (Reális-Irreális, Zöldmánia, Reflexió): szójáték, ugyanakkor a mostani esetben különösen sok jelentésréteg bontakozhat ki belőle. A "paradogma" egy szókombináció, egy neologizmus. A paradogma, ha szótári meghatározást kéne adni róla, első jelentését tekintve egy olyan látásmódot takarhatna, mely képes a berögzült, olykor rossz hatással bíró vagy korlátozást előidéző szabályrendszereken, gondolkodásmódokon tovább látni és képzelni.
A mostani alkalommal többségében fiatal fotóművészek munkái lesznek láthatóak, mind a négyük nő. Velük együtt Komlovszky-Szvet Tamás szobrász reflektál a felkérésre különleges technikákat (lebegés, tükröződés) felhasználó műveivel. Molnár Ágnes Éva provokatív képeivel a konceptualizmus és a fotó határán mozog. Tóth Szilvia, miközben hű marad a tőle már jól ismert érzékeny képi és színvilághoz, a digitális technika és az analóg fotó viszonyát vizsgálja. Fátyol Viola inkább a személyes félelmek, korlátok terén értelmezte a "paradogma" fogalmát, míg Hangay Enikő a hétköznapokon túlmutató tapasztalás két (nem?) mindennapi, csak pár másodpercig tartó tárgykonstelláció révén.
A Várfok Galéria XO Termében haladva a Várfok Galéria művészkörének kilenc tagjától láthatunk alkotásokat, melyek mind-mind eltérő utakat, értelmezési lehetőségeket kínálnak a "paradogma" témájára.
Találkozhatunk a Franciaországban élő aatoth franyo vörös alapú groteszk-ironikus hangvételi művével; Ujházi Péter kalligrafikus alakjaival, akik különböző nézőpontok és perspektívák között egyensúlyoznak, vagy Várady Róbert digitális, számítógép ihlette pszeudo-tereivel. Az idősebb korosztály mellett a fiatalok is képviseltetve vannak például Csiszér Zsuzsi legújabb kollázsával, melyen a hihetetlen mértékű, mai korra jellemző információ-áramlás frusztráló hatásai jelennek meg. De említhetnénk Herman Levente Tarkovszkij híres filmje, az Andrej Rubljov által inspirált képét, mely a kiállítás jelképes darabjának is tekinthető. A Várfok Teremhez hasonlóan itt is különböző médiumokkal találkozhatunk. Így például Szirtes János nyakuknál fogva összekötött "kobold-szobor" együttesével.
