Patikamúzeumok országszerte

A gyógyszerészet az egyetlen olyan kereskedelmi szakma, amely az országban csaknem 60 védett műemlék gyógyszertárat működtet. Hazánkban Kecskeméten Orvos-gyógyszertani Múzeum működik, Pécsen látható a Szerecsen Múzeumpatika, Sopronban, Egerben, Nagykállón, Győrben, Debrecenben is múzeum őrzi a helyi gyógyszerészeti érdekességeket.
Kőszegen mindjárt két helyen is megtekinthetőek a farmakológia sajátosságai, sőt gyógyszerészettörténeti könyvtár is van, a fővárosban pedig a Budai Várban található az Arany Sas Patikamúzeum, amely a Várnegyed értékes gyógyszer- kereskedelem történeti emléke.
Ez utóbbi abban különbözik a "társaitól", hogy a barokk és reneszánsz korszakot öleli fel, míg a vidéki múzeumok az adott térség szokásait tárja a látogatók elé.

A budai Arany Sas a XV. század első felében készült, kereskedőházként funkcionált a Tárnok utca 14. és 16. ház épületében. Falai között működött 160 éven át 1750-1913 között a török hódoltság után létesült első budavári gyógyszertár, amelyet Bősinger Ferenc Ignác 1687-ben nyitott meg a Dísz tér 1-2. számú házban. Ekkor még az Arany Egyszarvú nevet viselte, majd 1740-ben keresztelték Arany Sas Patikává.
A gyógyszerészet magában foglalja a gyógyszerkészítést és a kereskedelmet is. Az orvoslás és a gyógyszerészet csak több évszázad alatt vált ketté, 1224-ben II. Frigyes a nápolyi egyetemen különválasztotta az orvosi és farmakológiai szakterületet.
A múzeum bemutatja a barokk és reneszánsz kor üvegből, fából és kerámiából készült patikaedényeit, köztük a különleges formájú albarellót. Láthatóak korabeli kémcsövek, mérlegek, mikroszkópok, festmények, illetve egy XII-XIII. századi berendezett gyógyszertár.

Magyarországon egyébként a XII. században összesen 27 patika működött, majd Mária Terézia rendelkezései nyomán az 1747-es évben már 48, a század végén pedig már 193 gyógyszertár szolgálta ki a betegeket.
Először a szerzetesrendek, főként a jezsuiták alapítottak patikákat, majd 1770 után elszaporodtak a polgári tulajdonban álló gyógyszertárak is. Ám a régi korokban vándor olajkárok is árusítottak különféle gyógynövényeket, gyógyfüveket.
A kiállítás bemutatja az orvos-gyógyszerészet és az alkémia kapcsolatát. Az alkémia, vagyis az aranycsinálás tudománya a zafírt, rubint, smaragdport, cukrot, múmiaport és mandragórát használja. Egységes, allegorikus értelmű jelrendszere, vagyis a fémek, savak, kémiai vegyületek és műveletek titkos jelei a XV. században alakultak ki.
Az alkémia hazánkban a XVIII. században élte fénykorát, és olyan követőket tudhatott maga mögött, mint Bél Mátyás, Wallaszky János.
Az edények mellett patikusokat ábrázoló babák, festmények, különböző nyavalyák kezelésére használt gyökerek, a kenőcskészítés elemei láthatók még. A látogató megismerkedhet a desztillálás folyamatával, menetével. Az Arany Sas Patikamúzeum nemcsak saját tárgyi anyagából merít, hanem több gyógyszertár emlékét gyűjtötte össze.

Arany Sas Patikamúzeum, I. Tárnok utca 18.
Nyitva tartás: hétfő kivételével, kedd-vasárnap:10.30-17.30.