Pauer a magyar képzőművészet meghatározó, kivételes alakja. Szobrászként, performerként, díszlet-, jelmez- és látványtervezőként egyaránt nemzetközi szintű, kiemelkedő munkásság az övé, számos köztéri alkotása az emlékműszobrászat megújítását jelenti. Legismertebb szobrai: "1956-os sortűz áldozatainak emlékműve" (Mosonmagyaróvár), "1848-as Forradalom és Szabadságharc emlékműve" (Bp., XVIII.ker), "Szöuli torzó" (Olimpiai park, Szöul), "Paksi sakkemlékmű", "Ebensee-be elhurcolt magyar áldozatok emlékműve", "II. Világháborús magyar honvéd emlékmű" (Mosonmagyaróvár), "Cipők a Dunaparton - Holocaust emlékmű" (Budapest), "Torinói lepel szobra" (Vatikán), "Maya", "Magyarország szépe 1985". A 63 éves szobrászakadémikus legmaradandóbb művészi teljesítménye sajátos PSZEUDO művészetének kialakítása. Az elmúlt rendszerben számos munkája váltott ki óriási érdeklődést, botrányt vagy a hatalom arroganciáját, amely arroganciát számos esetben a művek kíméletlen elpusztítása követett. Így járt a "Villányi pszeudo relief", "A híres nagyatádi pszeudo fa", és a nagyatádi "Tüntetőtábla-erdő" 131 tölgyfa táblája is. Ezek a művek már csak dokumentációban, illetve a kiállításra készülő rekonstrukciók formájában ismerhetők meg. Színházi munkásságában a magyar színháztörténet olyan korszakos előadásainak volt díszlet- és jelmeztervezője, mint a kaposvári színház 70-es évekbeli időszaka, ahová Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás, Gothár Péter előadásaira az egész országból érkezett a közönség. A Nemzeti Színházban és a Katona József Színházban szintén velük állított színpadra kiemelkedő művészi színvonalú darabokat (Éjjeli menedékhely, Manó, stb.). Film-látványtervezőként többször elnyerve a kritikusok díját, Bereményi Géza Cesar díjas Eldorádójának, a Hídembernek, Tarr Béla Őszi almanachjának, a Kárhozatnak, a világhírű Sátántangónak volt vizuális tervezője. Hozzá fűződik, számos olyan sikeres film megalkotása is, mint Gödrös Frigyes Glamour-ja, Koltai Róbert Sose halunk meg-je, Fehér György Szenvedélye, stb. A Műcsarnoki kiállítás ennek az egészen különös és egyedi művészeti pályának reprezentatív bemutatására vállalkozik, interdiszciplináris, multimediális módon, vetítésekkel, eseményekkel, rendezvényekkel, kapcsolódó programokkal, ahol jelentős előadóművészek részvételével kínál Pauer Gyula non-stop színpadi és filmes programot. A kiállítás megtekinthető: 2005. július 15. - augusztus 28. A kiállítás helyszíne: Műcsarnok, Budapest, Hősök tere Kép: Cipők a Dunaparton