| Ez a kiállítás az aktuális vajdasági művészet szíterének egy jellegzetességére mutat rá: a múlt század kilencvenes évei során és az e század elején a mértan a vajdasági művészek bizonyos számára a korszakalkotó válság szellemi legyőzése kizárólagos módszerének bizonyult - fogalmazott Sava Stepanov kritikus. Egyszóval, az általános káosz szembesül a rend, az összhang, a racionalizmus, a kontempláció fogalmával. Emiatt beszélhetünk akár a jelenkori mértani hajlam hatásáról a szerb, legfőbbképpen a vajdasági művészetre. A sokszínű kiállítás egyik legérdekesebb része a Monochrom geometria címet viseli, s ez áll legközelebb a megújult modernista elvekhez. Dragomir Ugren, vanesa Hardi és Slobodan Knezevic munkái formális dimenziókkal festménytárgyakat képeznek. A forma egyszerűsítése, az érzelmek kitörésének fékezése - egyféle szenzibilizált minimalizmus. |
 |
 |
| Velük bizonyos mértékben rokon Ratko Kulic, Mia Stojanovic és Ljubomir Vucinic Ekszpressziv geometria összefoglaló címet viselő festményei. Ezek a képek elegyitik az értelmet és az érzékenységet. A szabad kézzel húzott vonalak geometriai szabályosság benyomását keltik, ugyanakkor közlik a művész expresszív izgatottságát. Az ecsetvonások ismétlésével és a vonalak sokszorosításával a művészek azt a konceptuális, racionalista törekvést fejtik ki, hogy egy olyan festményt alkossanak, amely magával a geometriával mutatja ki a lelkiállapotot, a világ és az idők kihívásaival szembesülve. |
