Perjési Sándor fotói és Pauer Gyula festményei Kecskeméten
(MTI) A két művész még középiskolásként barátkozott össze, mindketten díszítőszobrászatot tanultak Luigi de Battista növendékeiként Budapesten. Perjési Sándor 1956-ban, 16 évesen Dániába emigrált, de barátságuk megmaradt az elmúlt évtizedek alatt.
A Perjési & Pauer című kiállítást megnyitó Rauschenberger János Pauer Gyulát a magyar képzőművészet meghatározó, kivételes alakjának, a magyar neoavantgárd képzőművészet egyik kiemelkedő egyéniségének nevezte.
A szobrászként, performerként, díszlet-, jelmez- és látványtervezőként egyaránt ismert művész nevéhez számos köztéri alkotás fűződik, az emlékműszobrászat megújítójaként is emlegetik. Társalkotója a pesti Duna-parton a folyóba lőtt áldozatok előtt tisztelgő holokauszt-emlékműnek, a Cipők a Duna-parton elnevezésű kompozíciónak.
Színházi munkásságában többek között Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás és Gothár Péter előadásainak volt díszlet- és jelmeztervezője. Filmes látványtervezőként többször elnyerte a Kritikusok díját, Bereményi Géza Cesar-díjas Eldorádójának, a Hídembernek, Tarr Béla Őszi almanachjának, a Kárhozatnak és a világhírű Sátántangónak is ő volt a vizuális tervezője.
Perjési Sándor képzőművész emigrálása után elvégezte a Dán Királyi Akadémiát. Ma is a skandináv országban él és alkot, számos kiállítása volt már Európa-szerte. Ezúttal a Kőbányai Vasöntödében készített fotóit láthatják az érdeklődők a kecskeméti kulturális intézetben.
A megnyitó után Rekviem egy öntödéért címmel vetítették le Perjési Sándor leánya, a Londonban élő filmes alkotó, Caroline Perjési a régi kőbányai vasöntödét bemutató dokumentumfilmjét.
A kiállítás december 16-ig tekinthető meg.