A pesti és a berlini 'nyolcker' képei a német fővárosban
(MTI) A két városrészt első látásra nem sok köti össze, talán legkevésbé a lakosság összetétele. Neukölln, az egykori munkáskerület igazi nagyvárosi bevándorló negyed, ahol majdnem kétszáz nép, nemzetiség tagjai élnek együtt az őslakosokkal, a migránsok közül pedig a legtöbben új jövevények, legfeljebb második-harmadik generációs bevándorlók.
Ehhez képest a pesti Józsefváros sokkal homogénebb, és a kerületben többségben lévő roma lakosság korántsem új szín a magyar társadalomban, hiszen romák és magyarok közös története 600 éve kezdődött ? hangzott el az Integráció mint európai probléma című beszélgetésen, amelyet a kiállítás apropóján tartottak a .CHB-ben. A pesti és a berlini városrészt ezért nem is igen lehet összehasonlítani. Pontosabban ?nem az összehasonlítás a megfelelő kifejezés, sokkal inkább párhuzamokról van szó? ? mondta Marett Klahn, a .CHB munkatársa, a ? ?velünk? jelentésű latin nobiscum kifejezésből képzett ? NobisKum nevű programsorozat vezetője.
Párhuzamok figyelhetők meg a kirekesztés, a megbélyegzés és az előítéletesség működésmódjában, dinamikájában. A nagyvárosi szegénység eluralkodása is párhuzamosan jelentkezik a két kerületben. ?Ez nem pesti vagy berlini probléma, nem kelet- vagy nyugat-európai ügy, hanem egész Európában és az egész világon velünk élő jelenség? ? mondta Marett Klahn. A problémát helyi, nemzetállami, uniós és globális szinten is kezelni kell. Beszélni kell róla, és mindenekelőtt beszélni kell magukkal az érintettekkel, hogy enyhüljenek a többségi társadalomban élő előítéletek, és kilátástalanság helyett életperspektívák nyíljanak ?nyolcker? lakói előtt.
Éppen ezért Stalter György kiállítása csupán az első lépés a NobisKum programjában, a cél pedig egy kulturális-politikai hálózat kialakítása a pesti Józsefvároshoz és a berlini Neuköllnhöz hasonló helyzetű nagyvárosi kerületek között ? mondta a .CHB munkatársa.
Stalter György képein a sajátos atmoszférájú negyedek lakói láthatók. Sokan mosolyognak, egy kisgyerek büszkén feszíti karizmait, egy-egy pesti és neuköllni lakos pedig a Trabantját mutatja meg a művésznek. Feltűnnek kevésbé barátságos arcok és a nagyvárosi bűnöző sztereotípiájába beillő alakok is.
Az előítéletek lebontásában Stalter György szerint is a kapcsolatteremtés a kulcs. Ez munkamódszerének alapja is. Fényképei a szereplők beleegyezésével és közreműködésével készültek. A szereplők ?nem modellek, hanem a munkatársaim, akikkel közösen hozzuk létre az alkotást? ? mondta a művész. A Trabant mellett egy másik tipikus jármű is összekapcsolja a kelet-európai ?nyolckert? és a nyugat-berlini kerületet. Ez a Simson motor, amelynek ?óriási divatja van manapság Neuköllnben? ? mondta Stalter György.