Picasso minden korszaka egy-egy újabb asszony színre lépésével függött össze, mintha életműve a külső események egyfajta tükörképének felelt volna meg. Így kerül a kiállításra Picasso első párizsi szerelme, Madeleine anyaként, vagy Picasso első élettársa, Fernande Olivier, akihez egy életen át egyfajta cimboraság, cinkosság fűzte. Annak a fordulatnak a jellemző példájaként, amelyben Picasso modernizmusa 1917 után a klasszicizmus stílusjegyeivel egészült ki, kerül bemutatásra a festő felesége, az orosz származású balerina, Olga Koklova. Ahogy Marie-Thérese Waltert legtöbbször alva, lehunyt szemmel festette meg, úgy volt számára egy másik szerető, a fotóművésznő, Dora Maar a hisztériás rohamoktól szenvedő síró nő, a háború, a megtestesült szenvedés jelképe. Picasso 1943-ban ismerkedett meg a fiatal festőnővel, Françoise Gilot-val, akivel egy évtizedig tartó kapcsolatukból született két gyermekükről, Claude-ról és Palomáról készített kettős portré is látható a kiállításon. Picasso szerelmeinek sorát azok a rajzok zárják, amely a már majdnem nyolcvan éves mester utolsó feleségét, a nála negyvenöt évvel fiatalabb Jacquelin Roque-ot ábrázolják. A géniusz múzsáinak festői társaságában, a tárlat középpontjában mégis a párizsi Picasso Múzeumból kölcsönbe kapott, hétmilliárd forintra biztosított Az olvasmány című alkotás áll, amelyet az alkotó 1932-ben festett Marie-Thérese Walterről. A kép a jellegzetes, kubisztikus formatorzítások ellenére portrészerűen mutatja be a festő kedvesét, aki mindvégig Picasso múzsája maradt. Annak ellenére, hogy csak húsz évvel később, a festő feleségének, Olga Koklovának a halála után kérhette meg a lány kezét, aki - mivel a gesztust ekkor már elkésettnek érezte - elhárította az ajánlatot. A Marie-Thérese Walter portréja köré szerveződő kiállítás a Szépművészeti Múzeum saját gyűjteményéből, valamint külföldi közgyűjteményekből, a stuttgarti Staatsgalerie-ből, illetve a párizsi Picasso Múzeumból kölcsönzött grafikai lapokkal egészül ki, a lehető legteljesebb képet adva a megnyugvást soha nem találó géniusz múzsáiról. A kiállítást Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára és Geskó Judit, a tárlat kurátora nyitotta meg. A kiállítás helyszíne: Szépművészeti Múzeum Barokk csarnoka, 1146 Budapest, Dózsa György út 41. A kiállítás látható: 2006. augusztus 1. - szeptember 17. Nyitva tartás: kedd - vasárnap: 10.00 - 18.00 hétfőn zárva (pénztárzárás: 17.00)
