Pollack Mihály Bécsben született, 1792-ben a Bécs melletti Perchtoldsdorfban fejezte be tanoncéveit. A bécsi Akadémián Johann Hetzendorf von Hohenberg, az osztrák késő barokk egyik mestere volt a tanára. 1793 végén vagy 1794 elején Itáliába utazott, ahol főként Milánóban időzött. Ott féltestvére, Leopoldo Pollack már ismert építészként működött. 1798-ban érkezett Pestre, ahol első munkája a Deák téri evangélikus templom Krausz János mestertől átvett építkezésének folytatása és befejezése volt. A Szépítő Bizottmány egyik alapító, majd vezető tagjaként került József nádorral közvetlen kapcsolatba. Pollack Pesten töltötte el életének csaknem hat évtizedét, s ezalatt az idő alatt köz- és magánépületek sorát tervezte, és részben kivitelezte a kor szokása szerint. Ezáltal a magyar klasszicizmus meghatározó építésze is lett, olyan épülettípusokat alakított ki, amelyek ebben a korszakban jöttek létre, váltak szükségessé. A stílus - jórészt a felvilágosodás eszmevilágának eredményeképpen - éppen a XIX. század elejétől egyre szélesebb körben terjedt el Európában. A kiegyensúlyozott, harmonikus, az észszerűség elveinek megfelelő alkotások igénye talán legerősebben az építészetben mutatkozott meg. A minták kialakítása céljából az antik emlékekhez fordultak, s a klasszicizmusra jellemező motívumokat - mint az oszloprendekkel történő tagolás, a háromszögű oromzatok, a kiegyensúlyozott arányok, a díszítőelemek - ezektől kölcsönözték. Az épülettípusok részben maradtak a régiek, mint a templomok és paloták, de újak is létrejöttek, mint például a többemeletes városi lakóházak. Pollack Mihály mindegyik típusban alkotott, az újfajta középületek terén születtek meg azonban legkiemelkedőbb művei. Ilyen volt a Német Színház és a Vigadó, a városi "szórakoztató központ", vagy az Európában harmadikként kimondottan múzeumi gyűjtemény befogadása céljából emelt Nemzeti Múzeum, a nemzeti katonai tisztképzést szolgáló Ludovíceum, a vámépületek, vagy a Josephinum fiúárvaháza. Talán a korszak egyetlen más építészének sem olyan gazdag az életműve, mint Pollacké. Épületeinek külsejét, szerkezeti-technikai megoldásait, tervét, díszítését nyomon követve fejlődésének útja pontosan végig követhető. Sokat kellett küzdenie a pénzhiánnyal, a megbízók ellenkezésével, olykor kicsinyességével, vagy éppen a pályatársak akadékoskodásával, elveihez mégis mindvégig hű maradt. Szerencséje volt olyan támogatót, a társadalmi különbségek ellenére még akár barátnak is nevezhető segítőt, maga mellett tudnia, mint Pest város fejlődésének, a magyar művelődés ügyének legfőbb előmozdítóját, József nádort. Megbízásainak többsége olyan épületet eredményezett, amelyet a korszak közvéleménye nagyra becsült, ábrázolások, útikönyvek örökítették meg őket. A Pollack Mihály által tervezett épületek túlnyomó része mindmáig áll, s legjelentősebb műemlékeink közé tartoznak. A legtöbb átalakítást, sérülést a pesti paloták és bérházak szenvedték el az idők során. Az épülettervek jelentős része közgyűjtemények féltett kincse: az Országos Levéltár, vagy Budapest Főváros Levéltára mellett, egy csaknem félszáz darabos tervanyag, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának Építészeti Gyűjteményében maradt fenn. A kiállítás ezek szinte mindegyikét bemutatja, s ez annál is inkább fontos, mert legnagyobb részüket még soha nem láthatta a közönség, sőt a szakma számára is újdonságot jelentenek. Sajnos néhány esetben nem tudunk eredeti terveket kiállítani - vagy azért, mert nem is léteznek már, vagy pedig mert megszerzésük, bemutatásuk nehézségekbe ütközik, főként műtárgyvédelmi okokból. Ami látható, az így is különleges, s talán hozzájárul a százötven éve elhunyt építész különlegesen értékes és sokoldalú életművének teljesebb megismertetéséhez. Basics Beatrix Válogatott irodalom: Pollack Mihály életművének mindmáig legteljesebb feldolgozása Zádor Anna monográfiája. (Zádor Anna: Pollack Mihály. 1770-1855. Budapest, Akadémiai Kiadó,1960.) További összefoglaló művek: Rados Jenő: Magyar építészettörténet. (Harmadik, bővített kiadás) Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1975. Zádor Anna: Klasszicista Pest. Budapest, Városháza, 1993. Sisa József - Dora Wiebenson szerk.: Magyarország építészetének története. Budapest, Vince Kiadó, 1998. A kiállítás megtekinthető: 2005. június 11. - augusztus 30. A kiállítás helyszíne: Budapesti Történeti Múzeum, Metszettár, Megnyitó: 2005. június 10. 15 óra
