"Még nem telt el három év azóta, hogy Elina Brotherus New Painting című sorozatának Brüsszelben készült képeit bemutattuk a Mai Manó Házban. A magyar közönség ekkor találkozhatott először a Helsinki Iskola egyik meghatározó képviselőjével - mondja Csizek Gabriella művészeti vezető. - Most 2007. januárjában pedig a második emeleti kiállítótérben Jari Silomäki (1975-ben született Finnországban) Próbák a felnőttkorhoz (Rehearsals for Adulthood) című sorozatával ismerkedhetnek meg, azt követően, hogy a Dorottya Galériában az Azon a napon (My Weather Diary) című kép-szöveg-napló részesei lehettek. A Műcsarnokban pedig az Álmok égő tájain - Kortárs képzőművészet Észak-Európából (Dreamlands Burn - Nordic Art Show 2006)című csoportos kiállítást láthatják. E párhuzamos bemutatók kiegészítik, árnyalják egymást és a bennünk kialakult, vagy akár hiányzó képet is alakítják: mi történik a képzőművészetben most, ott Északon.
Ha bármelyik helyszínen figyelmesen barangolunk a művek, és azok keltette gondolataink, érzéseink között, akkor a kortárs művészet északi tájaiban, szövegeiben, installációiban meglelhetjük önnön kérdéseinket, vágyainkat, álmainkat, olykor pedig választ kaphatunk elvágyódásunk és a bennünk lévő ellentmondások okaira is.
?A Helsinki Iskola a fotótörténet egyik legújabb fejezete, melynek képviselői a Helsinki Art és Design Egyetem (TAIK University) oktatási metódusának köszönhetően a koncept művészet mellett a sajtó és a dokumentarista fotográfia sajátos ötvözetéből alakították ki nyelvezetüket - teszik hozzá a fentiekhez Csizmadia Alexa és Somogyi Zsófia kurátorok.
- Jari Silomäki következetes munkáiban a Helsinki Iskola esszenciáját nyújtja.
Jari Silomäki Próbák a felnőttkorhoz című sorozatában fotó-képregényként mutatja be ennek a fájdalmakkal teli, ugyanakkor sokszor komikus folyamatnak egy-egy aspektusát. A fotó-esszé az identitáskeresést a pár-keresés kontextusába helyezi, s az ?igazi? hajszolása, a féltékenység, az egyedüllét, az egymásra találás különféle változatait tárja elénk. A lírai fotókat a rájuk írt szövegek, és a szereplők megjelenései fűzik össze narratív egységgé. Az egyes állapotok időnek és térnek ellentmondva térnek vissza újra és újra, mintha körbevennék az embert, ugrásra készen. A kis képformátum, a nagyrészt fekete-fehér világ is az intimitás és a nosztalgia felé visznek, ugyanakkor e fotók ereje többek között abban rejlik, hogy ezen a csöndes és korántsem provokatív módon mégis valós tapasztalatokról mesélnek, azok ragacsos, tapintható testi és abszolút megemelt, szimbólummá formált lelki rétegeinek egyidejű elénk tárásával. A napló-szerű kezelés annak is köszönhető, hogy a főhős a fotós maga. Ám míg a képek kísérő szövegei naplóbejegyzésként is értelmezhetőek, magukon a fotókon Silomäkit egy "dublőr" jeleníti meg. Fikcióvá teszi-e a művet az elbeszélőt helyettesítő színész? Hol húzódik a határ dokumentum és fikció között? Húzhatunk-e határvonalat a valós életben, illetve a képzelet birodalmában megélt élmények szétszálazhatatlan szövevénye között?"
A rendezvényeket támogatja: a FRAME, Finnish Fund for Art Exchange, a Finn Nagykövetség Budapest, a Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága, a Mackensen Kft., az Új Művészet és a Notebookzone.
A kiállításhoz kapcsolódó előadássorozat (2007. január 24-25.) részleteit megtalálja www.maimano.hu vagy dorottya_galeria@t-online.hu oldalakon!
A kiállítás helyszíne: Magyar Fotográfusok Háza (Mai Manó Ház), 1065. Budapest, Nagymező u. 20.
A kiállítás látható: 2007. január 22. - március 4.
Nyitva tartás minden hétköznap 14-19 óra között, hétvégén és ünnepnap 11-19 óra között
