Ragyogó vászon

Lucien Hervé és felesége, Judith, fiatalon elhunyt fiuk emlékére alapították a Lucien és Rodolph Hervé-díjat, amit 2010-ben negyedik alkalommal ítéltek oda a párizsi Fotóhét keretében, Magyarországon, illetve Franciaországban élő fiatal fotográfusoknak. Tavaly a francia Alexis Cordesse és a magyar Czigány Ákos nyerte el a fejenként 3000 eurós kitüntetést. Czigány az Egek című sorozattal nyert, a Francia Intézet most ezt az anyagot mutatja be a hazai közönségnek.

A pályázat 2010-ben meghirdetett tematikája, ?A város nyelve?, Lucien Hervé egész munkásságát sűríti egyetlen metaforába. Le Corbusier fotósaként nem csupán épületeket fényképezett, hanem egy kor, egy város, egy közösség és egy építő idea karakterét fogta egybe a konkrét épület látványával. Czigány Ákos budapesti házak udvaráról, függőlegesre állított kamerával az égnek a ház architektúrája által bekeretezett, kivágott szeletét fotózta. Eklektikus bérházak és modern irodaházak, tűzfalak és finom kidolgozású kovácsoltvas körfolyosó-korlátok, kifüggesztett virágok és hiányzó párkánydarabok közül figyelte az eget. Képein úgy kel életre a konstruktivista festészet, hogy a középpontból, az udvar közepéről nézve az épület szerkezete feltárul, a gangok zajos világa elnémul és hallhatóvá válik ég és föld párbeszéde.

Különös hangulat árad ezekből a szigorú, azonos kompozícióba szorított felvételekből. A szerkesztettség, a rend, az emeletek szilárdsága és az égbolt tagolatlan állandósága így, a lakók megjelenése nélkül, erős kapcsolatnak látszik. Olyasminek, mint a mítoszokban az életfa, a világokat összekötő csatorna, ami biztosította egy törzsnek a szellemi támogatást. Egy gangos pesti ház, egy tagolatlan tűzfal, a modern nagyváros elemei nagyon távol állnak ettől a világszemlélettől, de Czigány képein megszületik a transzcendens kapcsolat. Telített és üres viszonya képes megfordulni, és a ház, annak minden megszerkesztettségével, józan logikájával és funkcionális rendjével, képes alárendelődni a semmilyen vizuális tulajdonsággal nem bíró égboltnak. A fent és a lent összeér, és e kapcsolat az itt nem látható lakókat, a házban élőket is képes magával ragadni ? hiszen az ő jelük, az ő életük kerete a ház. Czigány ezzel a sorozattal a modern nagyvárosi életben rátalált egy olyan lehetséges égi-földi átjáróra, amiről már régen azt hittük, hogy bezárult.