A Művészetek Palotája látványos, több mint tízezer négyzetméteren álló épülettömbje már méreteivel is tekintélyt kelt. A Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda által tervezett központ belső alapterülete 64 ezer négyzetméter. Falai között a hangversenyterem, a színházterem és a múzeum mellett számos reprezentatív, többrendeltetésű helyiség található, így a palota a legkülönfélébb kulturális és társadalmi, társasági programok gazdag kínálatával várja az érdeklődőket. A Közép-Európában párját ritkító létesítmény megteremtőit az a gondolat vezette, hogy a magyar fővárosban álljon Európa új kulturális fellegvára. A cél ambiciózus, és eléréséhez a Művészetek Palotájában minden adott: grandiózus terek, és a legkorszerűbb technika. Az intézmény hagyományőrző és kísérletező: a klasszikus zene, az opera, a tánc, a dzsessz, a világzene, az igényes pop és a képzőművészet itt egyszerre, egymással termékeny kölcsönhatásban lehet jelen. A ház középső eleme a Nemzeti Hangversenyterem, amely nagyzenekari, opera és kamarazenekari produkciók befogadására egyaránt alkalmas. Kimagasló minőségű hang-és képfelvételek készítésére is fölszerelték. A legmagasabb akusztikai elvárásoknak is megfelelő hangversenyterem fel kívánja venni a versenyt a világ vezető termeivel. A belső tér 24 méter magas, ugyanilyen széles és 50 méter hosszú, olyan méretű, mint egy gótikus katedrális. A zenekari pódium a nyitott hangversenytérben helyezkedik el, mozgatható bővítményei révén három különböző színpadméret és a szükség szerint zenekari árok kialakítása lehetséges. Hatalmas, 6712 sípos orgonáját a magyar Pécsi Orgonaépítő kft. és a német Mühleisen cégek közösen alkotják meg Az instrumentum beépítése 2005. decemberére készül el. A koncertterem teljes befogadó képessége 544 ülőhely, 204 egyéb hely és 136 állóhely - összesen 1794 férőhely. Ebben az épületrészben lelt otthonra, a megfelelő próbatermekkel, irodákkal, raktárakkal a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és a Kottatár. A tágas bejárati előcsarnok fontos funkcionális szerepet lát el az érkező közönség számára. Az előcsarnoki szintek közötti összeköttetést nagyszabású lépcsősorok, mozgólépcsők és liftek biztosítják Az épület kínálta lehetőségeket büfé, étterem, könyv-és ajándékbolt színesítik. Az előcsarnokból haladva a koncertterem felé két oldalt az arab építészetből ismert hangulatos ülőfülke sort alakítottak ki, az épület stílusához igazodó felfogásban. A Ludwig Múzeum az épületegyüttes Duna-part felé néző szekciójában helyezkedik el, háromszor akkora területen, mint a budai Várban. Az első emelet az időszaki kiállítások helyszíne, itt van az előadóterem, valamint a hangversenytermi foyer szintjéről közvetlenül megközelíthető rendezvényterem. A második, valamint a harmadik emeleti kiállítószint nagy belmagasságú, természetes fénnyel megvilágított terei az állandó kiállításnak adnak otthont. A múzemtechnikai tervezés nemzetközi és hazai szaktekintélyek munkája. A Fesztiválszínház a Művészetek Palotájának keleti harmadában helyezkedik el. A 452 főt befogadó, legkorszerűbb technikával felszerelt akusztikus terem alapvetően zenés produkciók számára készült. Itt olyan megoldásokat alkalmaztak, amelyek lehetővé teszik folklór, táncprodukciók, de ugyanakkor klasszikus zenei kamarakoncertek, kamaraoperák, jazz estek rendezését is. A színpad oldalszínpaddal és hátsószínpaddal együtt összesen 750 négyzetméter alapterületű. A színházterem mennyezete nyitható, így a fölötte levő tér a koncertteremhez hasonlóan zengőkamraként működik. Különlegessége a mobil színpadnyílás, métere 12 és 18 méter között változtatható az aktuális produkció igénye szerint. Majdnem másfél évszázados adósságát törleszti a nemzet a Művészetek Palotája megnyitásával. Arra a kérdésre, hogy kinek is épül ez a ház, a válasz egyszerű: a művészetek szinte minden ágának barátai számára, akiknek a ház meglátogatása az lehet, amit a Művészetek Palotája jelmondatában így fogalmazott meg: Randevú a művészettel Vajda Ildiko/Artnet
