(MTI) - Rényi András, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta: a kiállításon 18 művész válaszol arra a kihívásra, amelyet Rembrandt művészete jelent a mai ember és a mai képzőművész számára. A szépművészeti Múzeum ugyanis egy hete nyitotta meg a Rembrandt 400 című tárlatot az egyik legnagyobb holland művész születésnapja alkalmából. Ott 170 rajz és rézkarc látható, Rembrandt grafikai alkotásainak legjava.
A magyar alkotók arra a kérdésre keresték a választ, hogy mitől eleven ma is Rembrandt művészete. "Grafikái provokatívak, kihívást jelentenek a szemlélőnek, nem engedik elandalodni a szentimentalizmus világába, mint a XIX. században, mert kihívó, erőszakos, nagyon kritikus, a nézőt kényszerhelyzetekbe hozó művészet az övé" - mondta a kurátor.
Rembrandt művészetére igen változatos módon felelnek a kortárs magyarok. A kiállítók között vannak festők - köztük Bak Imre, Keserű Ilona, Nádler István és El Kazovszkij -, grafikusok, mint Orosz István, a szobrász Pauer Gyula, akinek a rajzai láthatók, Jovánovics György két szobor installációval van jelen, de látható videoinstalláció is Szirtes Jánostól és Forgács Pétertől, interaktív digitális munka Szegedi-Maszák Zoltántól és Duliskovits Bazil három kukucskáló doboza, benne izgalmas, titokzatos vizuális látvánnyal. Rácz Molnár Sándor és Lajtai Langer Péter hatalmas, digitális nyomatokkal van jelen a tárlaton.
Rényi András elmondta még, hogy a kiállítás civil kezdeményezésre, a Balkon című kortárs művészeti folyóirat körének ötlete nyomán jött létre. Ezt az indítványt felkarolta a Szépművészeti Múzeum, és anyagi segítséget nyújtott a Re:mbrandt című tárlat összeállításához.
Re:mbrandt
Kortárs magyar művészek válaszolnak
2006. július 6. ? szeptember 25.
Szépművészeti Múzeum
ÉVFORDULÓ
2006-ban ünnepli a világ Rembrandt Harmensz. van Rijn születésének 400. évfordulóját. A kivételes alkalom nemcsak Rembrandt művészettörténeti jelentősége miatt kötelez bennünket méltó emlékezésre: nélküle nincs európai identitás, nélküle a modern individualitás semmiféle kultúrája nem gondolható el. Rembrandt neve a művészeti szférán túl is ?hívószóvá? vált: civilség és személyesség, empátia és szolidaritás, hit és autonómia nem esztétikai fogalmak, mégis minden európaiban felderengenek neve hallatán.
A jelen évforduló felveti e hatalmas és roppant szerteágazó örökség kortársi elevenségének kérdését is. Mit mond ma, mit jelent itt, mit indít meg bennünk? Mi jut az eszébe róla egy ma alkotó művésznek? Ösztönzi-e őt valamire, és ha igen, mire?
CIVIL KEZDEMÉNYEZÉS
A közelgő évforduló alkalmából Dr. Rényi András Ph.D., az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének docense, Rembrandt-kutató neves szakemberekkel ? Beke László művészettörténész, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója; Geskó Judit művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályának főmuzeológusa;Hajdu István művészettörténész, a Balkon Kortárs Művészeti Folyóirat főszerkesztője; Jerger Krisztina művészettörténész, kiállítás-rendező, a Varsói Magyar Intézet igazgatóhelyettese; Készman József művészettörténész, a Műcsarnok kiállítási osztályvezetője ? együttműködve olyan kortárs művészeti kiállítás koncepcióját állította össze, amely e fantasztikus örökség életrevalóságát térképezi fel.
A kiállítás előkészítését és források felkutatását a Balkon Kortársművészeti Folyóirat és független szervezők alkalmi társulása vállalta.
KIÁLLÍTÁS CÉLJAI
Rembrandt évszázadok óta egyike a magyar kultúrát ? az irodalmat, a képzőművészetet, de a filmet is ? leginkább inspiráló európai művészeknek. A Re:mbrandt kiállítás Magyarország európai elkötelezettségének nemzetközileg is méltányolható bizonyítása; méltó hozzájárulás egy jelentős nemzetközi rendezvénysorozathoz.
A reprezentatív kiállításon Rembrandt életművére reflektáló, speciálisan ez alkalomra készült alkotások kerülnek bemutatásra mintegy feltérképezve a Rembrandt-örökség életrevalóságát a kortárs hazai művészeti élet élvonalában. A nagyszabású kiállítás sikerét garantálja, hogy nem leporolja Rembrandtot, hanem a festőzseni ürügyén a mai embert szólítja meg aktuális problémákkal.
A kiállítás mindemellett bemutatja a kortárs magyar képzőművészetet a hazánkba látogató külföldieknek egy olyan téma segítségével, amely a nyugat-európai közönség számára is ismert, így összehasonlíthatóvá, ezáltal könnyebben érthetővé téve a kortárs művészek válaszreakcióit egy, az európai kulturális identitást mélyen meghatározó életműre.
A kiállítás koncepcióját mellékeltük.
KIÁLLÍTÓ MŰVÉSZEK
Meghívott 19 neves magyar kortárs képzőművész Rembrandt életművére reflektálva új műveket készít, amelyeket a kiállításon láthat először a közönség. A művészek névsorát mellékeltük.
HELYSZÍN
A ?csapat? az ötlettel megkereste a Szépművészeti Múzeumot, amely az ötletet eleinte a helyszín és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra biztosításával, később a kiállítás részleges finanszírozásával is támogatta az elképzelést. Így a Re:mbrandt ? Kortárs magyar művészek válaszolnak kiállítás 2006. július 6. ? szeptember 25. között a Szépművészeti Múzeum Dór csarnokában, annak teljes Rembrandt rajz- és rézkarc-gyűjteményét bemutató tárlatával párhuzamosan kerül megrendezésre. Kurátora: Dr. Rényi András, kiállítás-rendező: Jerger Krisztina.
TÁMOGATÓK
? Holland Királyság Nagykövetsége
? Magyar Turizmus Zrt.
? Nemzeti Kulturális Alapprogram
? Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
? Budapest Főváros Közgyűlése ? Kereskedelmi és Turisztikai Bizottság
? Heineken márka
A Szépművészeti Múzeumban látható Rembrandt 400 című kiállításhoz kapcsolódóan kortárs magyar művészek alkotásiból nyílt tárlat, ahol az alkotóknak a holland mester műveire reagáló alkotásait láthatja a közönség. A szeptember végéig látható kiállításon 18 magyar művész festményeit, grafikáit, videó-installációit, interaktív alkotásait mutatja be a múzeum.
A Re:mbrandt ? Kortárs magyar művészek válaszolnak című kiállítás civil kezdeményezésként jött létre. A holland festőgéniusz születésének 400. évfordulója alkalmából Rényi András, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének docense neves művészettörténészekkel közösen arra vállalkozott, hogy feltérképezze Rembrandt örökségét és választ találjon arra a kérdésre, hogy mit jelentenek a ma emberének a 400 éve született művész alkotásai. A Rembrandt évfordulóját nagyszabású grafikai kiállítással ünneplő Szépművészeti Múzeum felismerte a kortárs kiállítás egyediségét, fontosságát és örömmel adott otthont a műveknek.
Az idén 100. születésnapját ünneplő Szépművészeti Múzeumnak nem ez az első, az élvonalbeli kortárs magyar művészet bemutatását célzó lépése, ugyanis az intézményhez tartozó Vasarely Múzeum ez év júniusától a Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület anyagának, kiállításainak ad otthont.
A most nyílt kiállításon Rembrandt életművére reflektáló, speciálisan ez alkalomra készült alkotásokat láthat a közönség, mintegy feltérképezve a Rembrandt-örökség ?életrevalóságát? a kortárs hazai művészet élvonalában. A nagyszabású kiállítás sikerét garantálja, hogy nem leporolja a holland festőzseni műveit, hanem a művész ürügyén a mai embert szólítja meg aktuális problémákkal.
A kiállítás célja nem a nagy géniusznak szóló protokolláris tiszteletadás, ezért a résztvevő képzőművészek listája szükségképpen nem ?reprezentatív?, ám a szervezők szerint a Szépművészeti Múzeum patinás falai között jelentős, máshol már bizonyított alkotóknak kell képviselniük a hazai képzőművészetet, ugyanakkor nemcsak az idősebb művészeknek, hanem a középgenerációnak, sőt fiataloknak is.
A kiállító művészek: Bak Imre, Bernát András, Csurka Eszter, Csutak Magda, Duliskovich Bazil, El Kazovszkij, Forgács Péter Jovánovics György, Károlyi Zsigmond, Ilona Keserü Ilona, Kőnig Frigyes, Lajtai Langer Péter, Nádler István, Orosz István, Pauer Gyula, Rácmolnár Sándor, Szegedy-Maszák Zoltán, Szirtes János.
A kiállítás kurátora: Rényi András
A kiállítás rendezője: Jerger Krisztina
