(MTI) - Renner Zsuzsanna főigazgató felidézte, hogy a millenniumi rendezvénysorozat záróeseményeként avatták fel a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült épületet, amely máig az egyetlen, amelyet különleges kerámiaburkolat díszít
Az elmúlt 100 év alatt az épület funkciójának megfelelően működött, de a városi közlekedés okozta károk megviselték a pirogránit épületdíszítő elemeket - mutatott rá a múzeum főigazgatója, hozzátéve, hogy a bejárati csarnokhoz legalább 70 éve nem nyúltak hozzá.
A felújítás első szakaszában, 2008-2009-ben több mint 8 millió forintból helyrehozták a bejárati előcsarnok oldalfalait burkoló pirogránit lüszteres bevonatú, Zsolnay-féle eozinmázzal bevont csempéket. Mint azt Czifrák László restaurátor elmondta, a csempék javítása volt a legkényesebb munka, mivel nincs fuga köztük. A speciális mázbevonatról szólva elmondta, hogy a fényvisszaverő, bíbor színekben játszó lüsztert a híres gubbiói mester, Giorgio Andreoli fedezte fel Umbriában, s azt Zsolnay Vilmos és Wartha Vince kémikus 1892 és 1896 között újraalkotta.
A restaurálás második szakaszában a mennyezet ornamentális, magyar és iráni népművészeti mintákkal díszített burkolatát hozták helyre 15,6 millió forint költséggel. Az ornamentális csempéket eredetileg a födémen átfűzött rézdrótok tartották, és így is helyezték vissza azokat a restaurálás után.
A bejárati csarnok ragyogó burkolatát hidrofobizálták, vagyis bevonták egy olyan speciális anyaggal, amely megvédi az eozinos csempéket az időjárás viszontagságaitól, de engedi lélegezni a mázas felületet - magyarázta Czifrák László.
A múzeum a felújítás második ütemére kapott összegből az eredetinek megfelelően kiegészítette és lefestette a főbejárat körüli vasrácsos kerítést is, a harmadik szakaszban, amely 2011-ben fejeződik be, a bejárati oszlopokat állítják helyre - tette hozzá.