Régiségek - Újdonságok

Képző

Évtizedek óta gyarapítja páratlan gyűjteményét az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum, amelyben mára egyedülálló emlékei halmozódtak fel a távolabbi és közelebbi múlt színész-óriásainak, primadonnáinak, színműíróinak és a művészet legkülönfélébb képviselőinek - díszlettervezőktől bábművészekig, koreográfusoktól színigazgatókig.
A nagyközönség számára eddig nem látható emlékek közül az elmúlt öt év legbecsesebb kincseit válogatta össze a Múzeum kilencféle gyűjteményének szakértő-gárdája, hogy a közönség számára ne csak a kulisszák mögé engedjen bepillantást - mégpedig évtizedek, sőt: egy évszázaddal ezelőtti díszletek mögé -, de a magyar színháztörténet klasszikusainak magánéletébe, féltett titkaiba is.
Eva Sawyer: Bajor Gizi portréja, 1926.
 
Így a tárlaton műtárgyak, műkincsek, festmények, szobrok, kéziratok, selyemszínlapok, fotók, könyvritkaságok, báb- és tánctörténeti tárgyak, illetve dokumentumok láthatók a színház világából. A kiállítást tárgyleírások egészítik ki, hogy a látogatók az említett színészek sorsába, a műtárgy történeti múltjába is betekinthessenek.
A kiállított anyag - amely kiállítóhelyünk két nagy termében látható - számos ismert és elismert színész, színésznő nevéhez fűződik.
Bemutatjuk Lukács Margit színházi jelmezeit, Faragó Géza századfordulós látványterveit, Szeleczky Zita és Rákosi Szidi antik bútorait, Bulla Elma emléktárgyait, Sinkovits Imre és Páger Antal szobrait, Ruttkai Éva utolsó színpadi kellékeit, Bubik István jelmezeit és nem utolsó sorban a múzeum nevét viselő Bajor Giziről készült legutóbb szerzett olajfestményt is.
Lukács Margit, 1942.
 
A színházi látványt bordó és királykék színházi textíliákkal, hullámosan gyűrűző színes hátterekkel Paseczki Zsolt díszlet- és látványtervező álmodta meg.
A Bajor Gizi Színészmúzeum a számukra nyílott szerzési lehetőségért köszönetüket fejezik ki az adományozóknak és a támogatóknak, mivel Magyarországon - a történelem viszontagságai miatt - a színháztörténeti relikviákból kevés maradt fenn.