(MTI) - Reigl Judit, aki májusban ünnepli 88. születésnapját, nem tudta hétfőn átvenni a Parlamentben a Kossuth-díjat, mivel eltört a karja, s így nem tudott Budapestre jönni. Elárulta azonban, hogy Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, amikor Kínából felhívta telefonon, hogy gratuláljon, azt mondta, elmegy Párizsba és személyesen adja át neki a kitüntetést.
A művésznő megjegyezte: érdekes az élet, mert a Kossuth-díjról szóló értesítés kézhezvétele után 24 órán belül megtudta, hogy megkapja a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének tiszti fokozatát is.
Reigl Judit, aki 1950 óta él Párizsban, felidézte: kalandos úton jutott ki a francia fővárosba. 1947-ben kétéves római ösztöndíjat kapott, de még elutazása előtt kért és kapott francia vízumot is. Mikor azonban az 1948-as politikai változások miatt korábban haza kellett térnie Rómából, a határon elvették az útlevelét a magyar hatóságok. Hároméves moszkvai ösztöndíjat ajánlottak neki, de ő mindenképpen Franciaországba akart eljutni és a kilencedik kísérletre, 1950-ben sikerült is kiszöknie az országból.
Egy ismerős határőr bátyja és egy osztrák paraszt segített neki átjutni Ausztriába, ahol sikerült eljutnia az angol zónába, de ott elfogták, táborba került. Később azonban továbbengedték Svájcba, ahol megint tábor következett, de a szülők utána küldték a francia vízumot, így végre elérkezett álmai városába, Párizsba - emlékezett vissza Reigl Judit, akit régi festő barátja, a pozsonyi születésű Bíró Antal fogadott be.
A művésznő egész életét a festészetnek szentelte, mint mondta, soha nem is ment férjhez, hiszen a festészet az ő örök szerelme. 1945-ben látta az Európai Iskola kiállítását, megtetszett neki és utána 15 évig absztrakt képeket festett. Párizsban 1954-ben ismerkedett meg André Breton francia íróval, költővel, a szürrealista művészeti irányzat megalapítójával, akit lenyűgöztek a magyar festőnő alkotásai, a Hasonlíthatatlan gyönyör című képe váltotta ki a legnagyobb visszhangot.
Reigl Judit azonban - saját bevallása szerint - öntörvényű művész, nem tűr korlátokat, 1957-ben szakított Bretonnal és a szürrealistákkal, többé nem csatlakozott semmilyen csoporthoz. Saját művészeti határait tágította, sokszor ujjával vagy egy fémdarabbal vitte fel a festéket a vászonra.
A művész az egyetlen olyan magyar kortárs festő, akinek művei megtalálhatók a világ nagy múzeumaiban a párizsi Pompidou Központtól a New York-i Metropolitan Múzeumon át a londoni Tate Modernig. Budapesten 2005-ben a Műcsarnokban volt az első nagy egyéni kiállítása, majd tavaly a debreceni Modemben retrospektív tárlata.
Reigl Judit hosszabb ideje nem foglalkozik már "szerelmével", bár a bal kezét törte, mégsem megy a festés, mert az egész testével dolgozik. Nem tervez semmit, de ha a dolgok úgy alakulnak, akkor eljön Budapestre - tette hozzá.
Reigl Judit festőművész 1923. május 1-jén született Kapuváron. 1941-45 között a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa. Klasszikus festészeti műfajokat példázó korai műveit erőteljes, tónusos festésmód jellemzi. Párizsi letelepedését követően fantasztikus lényekkel teli, szürreális, figuratív kompozíciókon dolgozott. 1951 és 1954 között készült nagyméretű művei a szürrealista "automatikus írás" módszerét használták. Híres az eksztatikus állapotban készült műveiről. Az 1980-as évek második felétől festészetében a finom és a monumentális viszonya vált dominánssá. A kilencvenes években újra visszatért a figuratív ábrázoláshoz.
