És tudják-e a fővárosiak, hogy csak Érdig kell menni, hogy igazi, jó állapotban fennmaradt török kori minaretet lássanak? Az ibafai papok dalban elhíresült pipájáról és pipamúzeumáról már nem is merek szót ejteni... Mindezekről az apró, egyetlen útikönyvben sem szereplő csodákról szól a Kossuth Kiadó most megjelent kötete, melyet a Nemzeti Galériában mutattak be a szerzők, Horváth György művészettörténész és Borsos Mihály fotográfus. A Galéria 2001-ben mutatta be a kötet anyagánál bővebb fotósorozatot, a Historicum című kiállítást, ami eredetileg egy tévésorozat ötletéből indult, de menet közben fotós vállalkozás lett belőle. A szerzőpáros két éven át járta az országot, szakmai tudásra, a helyiek bombabiztos szakértelmére és személyes motívumokra, sőt gyakran a véletlenre támaszkodva a gazdag anyag összeállításában, a helyszínek kiválasztásában. Volt, hogy a helybéliek küldték át valamelyik szomszéd faluba az ott található, külső szemnek alig megtalálható "kincset" fellelni. A hosszú gyűjtőmunka és az alapos válogatás eredményeként most könyvbe foglalták a "leleteket", a tájékozódáshoz sorvezetőt a belső borítón elhelyezett térkép kínál, amelyen számozott kódok jelölik a hetvenöt magyar falut, kisvárost, a kincskeresés helyszíneit. Kár, hogy néhány közhely is becsúszott a válogatásba, mint a visegrádi fellegvár vagy a zsámbéki romtemplom, de mindenért kárpótolnak azok a felvételek, amelyeken néhány száz lakosú falvak évszázadok óta megőrzött, a helyiek által ápolt, karbantartott és büszkén mutogatott építményei, emléktáblái láthatók.
