Ez a mesterekkel, a provincializmussal és a múlttal való kapcsolat lazítását is jelenti, továbbá a kritikusokkal és az értékképző elittel való újra pozícionálást - nem csupán egy európai felzárkózás, hanem a tengerentúli csatlakozás igényével. A 90-es évek elején, a sokadik meghirdetett manifesztum után úgy tűnt, hogy az avantgárd végérvényesen intézményesítette magát, és nincs az a szemléletmód, mely eredeti állapotához visszamenekíthetné, lévén az újkonceptualista, legkevésbé kommercializálható és leginkább opportunista tendenciák intézményesültek. Mintha a Politikai Korrektség túlteljesített volna valós szándékán, és azokat a korlátokat zárta volna maga köré, amelyet önmaga kívánt érvényteleníteni. A szociális érzékenységgel megfogalmazott "magatartásminőség" doktrínák között vergődik, és egyre inkább elkötelezi magát az önmaga által gerjesztett ellenfélképnek, azaz intézményesül. A kiállítás olyan művészeket mutat be, akik képesek fenntartani függetlenségüket, még akkor is, ha ennek egzisztenciális következményei lehetnek. Helyszín: Műcsarnok, 1146 Budapest, Dózsa György út 37. A tárlat megtekinthető: 2003. december 20. - 2004. február 8. között
