A rugalmas erő
A növekedés határai című könyv, aminek Meadows nemcsak szerkesztője, hanem társszerzője is, a hetvenes évek eleje óta alapmű a fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek számára. Meadows járja a világot és előadásokat tart, hogy hallgatóiban felébressze a felelősséget. Budapesten először a nyolcvanas évek közepén járt, azóta folyamatosan együtt dolgozik magyar tudósokkal és gazdasági szakemberekkel, koordinálja a részvételével megalakult Balaton Csoport munkáját.
Most a Corvinus Egyetemen beszélt a Föld eltartó-képességének határairól, a növekedés veszélyeiről. Rendszerdinamikai szemlélete nem pusztán az energiafelhasználás, a fogyasztás?termelés, az elöregedő nyugati társadalmak problémáit veszi sorra, hanem a társadalmak boldogsági fokát és a személyes felelősségvállalást is. Néhány éve, amióta utoljára járt itt, Európa és az egész világ átalakult, így nem csoda, hogy az előadás híre az egyetemi hallgatóktól a legjobb hazai szakemberekig megmozgatott.
A reveláció azonban elmaradt. Azok, akik még nem hallották beszélni az ökológia vándorló guruját, kis csalódással vehették tudomásul, hogy a meghirdetett téma ellenére nemigen esett szó Magyarország jövőbeli esélyeiről. (Akik pedig már többször hallották, nem sok újat kaptak ezúttal.) Sem a geotermikus energiakészlet hasznosítása, sem a mezőgazdasági termeléshez szükséges adottságok nem kerültek szóba, Meadows csupa olyan adatot sorolt fel, ami minden magára adó ökológiai konferencián elhangzik, kiemelve az 1972-es évet, mint korszakhatárt, mint az előrejelzések kezdetét. Valójában annyit tett, hogy az akkor jelzett folyamatokat, tendenciákat összevetette az eltelt majd' negyven év adataival, és a közönség látta, amit eddig is tudott: ez a bolygó már régen nem képes annyit adni, amennyit elveszünk tőle.
Meadows mintha belefáradt volna a süket fülek megnyitásába. Játékos gyakorlatokkal mutatta, milyen nehéz megszabadulni a megszokott viselkedésformáktól, sztorikkal szemléltette a paradigmaváltás nehézségeit. Csak az előadás vége felé élénkült meg igazán a légkör, amikor a hatékonyság hosszú távú káros következményeiről és helyette a rugalmas erő előnyeiről kezdett beszélni: arról, hogy a természeti és gazdasági katasztrófák után milyen fontos mielőbb visszaállítani a működést, a folytonosságot. Az üzenet ebben a formában mégis átjött: Meadows finoman, de egyértelműen ? és még csak nem is pesszimistán ? igyekszik felkészíteni a hallgatóságot a várható, elkerülhetetlen kataklizmákra.