Az egyedi stílusáról és extrém viselkedéséről elhíresült festő akvarelljeit, grafikáit, rajzait és világirodalmi illusztrációit tekinthetik meg a Dalí-kiállítás látogatói. A teljes nevén Salvador Domenec Felip Jacint Dalí Domenech, vagy katalán nevén Salvador Dalí i Domegravenech katalán-spanyol festőművész. Egy katalán jegyző, Salvador Dalí Cusí fiaként született Figueras városában. Dalí az egy évvel korábban, két évesen elhunyt bátyja nevét kapta, s szülei úgy viselkedtek vele, mintha annak reinkarnációja lett volna. Ez a tény meghatározóan hatott ki Dalí egész életére, személyiségére és természetesen a művészetére is. A tehetséges alkotó már nyolcévesen kialakította első műhelyét házuk padlásán, ahol agyagból másolatot készített, például a milói Vénuszról. Tízévesen rendszeresen festett és rajzolt, főleg portrékat és tájképeket készített. Majd 1914-ben egy betegség miatt szülei a Pichot családhoz küldték Moli de la Torre-ba, amelynek tagjai között a fiú örömére több festő és zenész is volt. A fiatal Dalí itt ismerkedhetett meg többek között a francia impresszionizmussal, és a pointillizmussal. Lelkesen látogatta a Prado Múzeumot és Freud műveit olvasta. Alkotásaiból először 1919-ben, 15 évesen állított ki szülővárosa színházában, melynek a helyén évekkel később a mai Dalí Múzeum épült fel. Három év múlva Madridba utazott, ahol beiratkozott a Szent Ferdinánd Királyi Képzőművészeti Akadémiára. Ám az évek során viszontagságos diáksága kizárással ért véget, s magán úton fejezte be művészeti tanulmányait. A nagy festők közül példaképei közé taroztak Velázquez, Goya, El Greco, Dürer, Leonardo da Vinci, Michelangelo, stb. Később Párizsba utazott, ahol megismerkedett Picassoval. Néhány év után, 1925 nyarán kiállított a barcelonai Dalmau Galériában, melynek nyomán elismerő kritikával elindult a hírnév útján. Kivételes tehetségű és tudású művész vált belőle, aki szerette a feltűnést, kereste a másságot. Műveiben és a hétköznapi viselkedésében egyaránt extravagáns volt. A modern művészet sajátos egyénisége szélsőségesen szenvedélyes ember volt. Így alkotott, szeretett, élt, miközben fenekestül felforgatta a 20. századi művészetet. Hiszen a szürrealista alkotásmód magas esztétikai szintre emelésével egyszerre nyitott és tetőzött be egy korszakot. Életében és művészetében a szexualitás is különleges helyet foglalt el amellett, hogy feleségét, Galát, mindvégig szenvedélyesen szerette. Gyakori utazásaiból visszatérve - nyílt véleményét, nézeteltéréseit továbbra is kifejezésre adva - Párizsban kizárták a szürrealista mozgalomból, mire Dalí a következő választ adta: "Nem zárhattok ki a mozgalomból, mert én magam vagyok a szürrealizmus." Végül Spanyolországban talált igazi otthonra, s Port Lligatban telepedett le. Mélyen vallásos érzelműnek vallotta magát és megfestette első vallási témájú munkáit, közöttük a Port Lligat-i Madonna két változatát. Soha többé nem foglalkozott a kortárs művészekkel. Megírta a "Misztikus kiáltványt", melyben az általa nukleáris művészetnek nevezett új stílusát fejtette ki. Ezekben a műveiben tisztán látható a klasszicizmus felé való visszafordulása. A 60-as és 70-es években Dalít egyre inkább a hírnév, a pénz kerítette hatalmába. 1970-ben megjelent a Dalí, por Dalí című műve és megkezdődtek a figuerasi Dalí Múzeum munkálatai. 1971-ben megnyílt az ohioi múzeuma, majd 1974-ben a figuerasi is. A párizsi Centre Pompidou a művész 75. születésnapja alkalmából életmű kiállítást rendezett számára, amely egyike volt azoknak a nyilvános rendezvényeknek, amelyen Dalí még megjelent. Magánéleti szomorúságában, 1982-ben felhagyott a festészettel és a nyilvánosság előtt is egyre kevesebbet mutatkozott. A huszadik század egyik legkülönösebb művésze 1989. január 23-án hunyt el, és a mai napig ezrek által látogatott figuerasi színház-múzeumában temették el. A még ezen a héten látható, nyári debreceni tárlat után a szegedi Fekete Házban látható őszi tárlat szintén a bohém katalán festő életének aranykorát mutatja be. Pászti Ágnes kulturális tanácsnok a beharangozó sajtótájékoztatón elmondta, hogy a mintegy száztíz-százhúsz grafika, akvarell és személyes tárgy augusztus végén érkezik meg a Móra Múzeum történeti kiállítóhelyére a németországi Bambergből, Richard Mayer magángyűjteményéből. Ezúttal azonban Dalí színei, a fekete-piros és az arany nemcsak a múzeumot uralják majd, hanem a szegedi belvárost is. Így például a Somogyi utcát a kiállítás idejére átkeresztelik Dalí utcának, egy közeli cukrászda Dalí fagylaltkelyhet kínál majd, és egy étterem Dalí menüvel fog kedveskedni ez idő alatt a vendégeknek. A rajongók akár magukra ölthetik a híres Dalí bajuszt, és a program összeállítás szeptember közepén újabb meglepetéssel folytatódik. A Fekete Házban a képzőművészethez is értő ismert sztár tart majd rendkívüli tárlatvezetést, akinek a kiléte egyelőre titok. Továbbá a kiállított művekről egy 128 oldalas katalógus is készül, hogy a látogatók dokumentált vizuális élményekhez is jussanak az örök emlékű kiállításról. Papp Katalin művészettörténész elmondta, úgy állítják össze a tárlat anyagát, hogy a látogatók minél bővebb technikai és tematikai összeállításban megismerhessék az alkotó sokoldalú művészetét. A Dalí-kiállítás egy hónapig tekinthető meg Szegeden, majd ezt követően az összeállítás Pécsett lesz látható. A debreceni kiállítás helyszíne: Aranybika Hotel, 4002. Debrecen, Piac u. 11-15. Telefon: 52/508-600 A kiállítás látható: 2006. július 4. - augusztus 27. A szegedi kiállítás helyszíne: Fekete Ház, 6720. Szeged, Somogyi utca 13. Telefon: (62) 425-033 A kiállítás látható: 2006. szeptember 1. - október 1. Nyitva tartás: minden nap 10-17 óra között, hétfőn zárva
