Osztálytársa volt és egyben barátnője Mészáros Márta, aki az Iparművészeti Főiskola padjaiból a Képzőművészeti Főiskolára váltott át, ahol 1992-ben végzett. Ő is gyorsan haladt a siker útján. Jelenleg kismama, de már hat önálló és tíz csoportos kiállítás van a háta mögött. Edit és Márta barátnők ma is. Így jött létre ez a közös kiállításuk a Duna Galériában. A megnyitó beszédet tartó Jankovics János festőművész, olyan pályakezdőknek tartja őket, akik ígéretes tehetségek, már a pályájuk elején. Szalma Edit festményei harsányan vidámak, színei betöltik vidámsággal a teret. Az azúr kék és sárga, naranccsal és pirossal, kihívóan merész. Benne szomorkás barnák néhol, vagy szürkéskék árnyékkal fedett képek. Edit az, aki festményeiben az embert keresi. Nem az ideálokat, nem az áruházi prospektusok mosolygó sztárjait, hanem minket, a hétköznapi embereket. Képein lényünk belsőjét mutatja sokszor groteszk helyzetekben, például, amikor tusolás közben beszappanozott állapotban elzárják a vizet. A képén kissé boszorkányos külsejű öreg hölgy áll, meztelenül, tusoló sapkával a fején, és kérdőn, haragosan néz a szemünkbe. Címe : Elfogyott a víz. Édes Élet című festményén három vidám gondtalan ember hever a természet lágy ölén, jó kedvűen, fittyet hányva a világ gondjára-bajára. Színorgia most is tombol, szikrázik a nap és a sárgás, narancsos, vöröses tónusok szinte kijönnek a képből. Fest szomorú képeket is, amelyek színvilágát a kék vagy a barna uralja, alapjában a groteszk jellemzi tükörtartását felénk, nekünk, amely mindennapjainkat jellemzi akár helyzeteinket, jellemünket, akár élethelyzeteinket vagy érzelmeinket kutatja. Első látásra Szalma Edit festményeinek ellentéte Mészáros Márta minden alkotása. A hidegen precíz, kiszámított és távolságtartó művész. Képeiben több a geometrikus elem, mint várnánk egy női művésztől. Tükröződéses tükörjátéka, amelyet csak akkor olvashatunk el, ha tükörből látjuk a vele szembe levő másikat, hiszen tükörírással írta, precízen kiszámított, mégis visszatetsző, sőt szövege, amelyeket a vegyes technikájú művekbe írt, önmagában groteszk. Ahogy groteszk a falra kiállított és kilyuggatott CD lemez is, amelynek párja a még figyelem felkeltőbb másik CD, amely a Yes, No felirattal zsúfolt. Jankovits szerint ez már a leegyszerűsített világ kettes számrendszerévé butított elmék szimbóluma, az igen vagy nem, mint a létezés egyetlen lehetősége. De ugyanilyen meglepőek a Kívül és a Belül című alkotások is, ahol a környezet adott, csak a festő által belőle kiszakított rész, a külső illetve a belső alkot más világot, az adott egységből kiemelt szeletét a létezésnek, a történésnek, akár a filmkamera kiemeli a tér számára fontos szeletjét. Két egyidős, azonos indulással, kezdő művész két külön útját láthatjuk. A szemlélő, átélő és groteszkségünkben is szeretetre méltó embert látjuk Szalma Editnél, míg a rideg, sivár, matematikailag pontos, megszerkesztett világ kicsit gúnyosan ábrázolt képe a másik oldalon Mészáros Márta festményein és kollázsain Bár a megközelítés módja és ábrázolása más kettőjük között, mégis a végeredmény hasonló. Keresek, átélek, tükrözök, akár szép, akár rút, és alkotok, mert a műalkotás már a görögök szerint is nemes, akárcsak a műélvezet és ez a nemesség lelkünket is megváltoztatja, etikailag is, emberileg is nemesít Szókratész-szerint is. A kiállítás helyszíne: Duna Galéria - Budapest, XIII. Pannónia utca 95. A tárlat megtekinthető: 2004. augusztus 25-től szeptember 12-ig, hétfő kivételével 10-18 óráig
