A XX. századi magyar tudomány és művészet jelentős képviselői alkottak határainkon kívül. Közülük sokan személyes döntésből folytatták pályájukat külföldön, voltak azonban - nem is kevesen -, akik a század húszas-harmincas éveitől fogva származásuk miatt nem maradhattak Magyarországon. Évtizedek múltán néhányan a magyar kultúra és közgondolkodás részeivé váltak, jelentős és különleges alkotói pályák és művek azonban még mindig ismeretlenek, felfedezésre várnak. A Holokauszt Emlékközpont arra a feladatra vállalkozik, hogy Száműzött művészet című kiállítássorozatában ezeket a művészeket megismertesse a hazai érdeklődőkkel, árnyalva a holokausztról kialakult sematikus képet, személyessé téve a vészkorszakot megelőző időszakról szerzett ismereteinket.
A művészetsorozat első programja a Késői hazatérés című képzőművészeti kiállítás, mely április 16-án délután nyílik, és nyár végéig tart nyitva. A kiállításon az érdeklődők Bán Kiss Edit, Mészöly Munkás Béla és Wittmann Zsigmond munkáit tekinthetik meg.
Bán Kiss Edit Budapesten született, Düsseldorfban tanult szobrászatot. 1944-ben deportálták Ravensbrückbe, ahol megpróbált öngyilkosságot elkövetni. 1944 decemberétől a Daimler - Benz Művekben dolgoztatták. 1945 áprilisában sikerült megszöknie, pár hónappal később már kiállítás nyílt a lágerről készült rajzaiból Budapesten. Később Marokkóban, Franciaországban és Angliában élt, 1966-ban önkezűleg vetett véget életének. 1992-ben Helmuth Bauer német gyűjtő fedezte fel Kiss Edit munkásságát, a Daimler-Benz gyárban végzett kutatásai során. A holokausztra emlékező reliefje az Újpesti zsinagóga falán látható.
Mészöly Munkás Bélát 1918-ban, a Szabadiskola tagjaként, még Nagybányán találjuk, de 1920 tavaszától kezdve szinte állandóan úton volt. Európai körutazást tett, végül Párizsban telepedett le, a Nemzeti Szalonnak azonban egészen 1938-ig tagja maradt. 1942. október 3-án vesztette életét az auschwitzi haláltáborban. Az alkotásokat franciaországi gyűjtők és a budapesti Zsidó Múzeum nyújtotta kiállításunk rendelkezésére.
Wittmann Zsigmond a felszabadulásért folytatott harcban halt meg 1944-ben. Kevés munkája maradt fenn, ezek egy része finom árnyalású tusrajz, másik része ismeretlenekről, ismerősökről, és nem utolsó sorban - beható önvizsgálat útján - saját magáról készített portrék.
A franciaországi magángyűjtőktől kölcsönzött alkotások mellett, a kiállításra érkezik két, a párizsi Musée d'Art et d'Histoire tulajdonában lévő festmény is.
