(MTI) Szemadám György életútlenyomata lesz ez a tárlat: ahogy fogalmazott, ismert és ismeretlen felmenőihez, 1956-hoz, a 70-es évek konceptualista művészetéhez éppúgy kapcsolódik az anyag, mint a csernobili atomkatasztrófához vagy a Fővárosi Állat- és Növénykerthez, ahol nagyvadak főápolója volt. A kiállított anyag vegyes, a képek önvallomások és különféle technikával készültek. Van közöttük olaj-vászon, vegyes technika, nyomat, fotó, tehát a látvány is sokféle ? jegyezte meg. A képek 90 százaléka figurális, van közöttük egy Ceausescu-portré is. Ez 1984-ben készült, amikor a Szovjetunió megtiltotta a szocialista országoknak, hogy részt vegyenek a Los Angeles-i nyári olimpiai játékokon, egyedül Románia nem vette figyelembe a tiltást. Szemadám György akkor festette A Kárpátok Géniusza megsérti az orosz medvét című képét, amelyen a vadászpuskás román elnök mögött egy megsebzett medve őrjöng.
Látható lesz a kiállításon Szemadám több önarcképe a 60-as évek végéről és sok-sok madárábrázolás, mert a művész ornitológus akart lenni. Bejárta az országot, megismerte a madárfajokat, sőt kétszer még Afrikában is járt madárlesen ? mesélte.
Szemadám György elárulta, hogy négy gyermekét és legnagyobb unokáját is az állat- és a növényvilág szeretetére nevelte, együtt festettek, rajzoltak. Unokája például vegyes technikával készített rajzokat, amelyekből ő, a nagyapa zászlót csinált. Hozzátette ugyanakkor, hogy mindegyik gyerekét lebeszélte a képzőművész pályáról, sikerrel.
Szemadám György 1969-től kiállító művész, 1978-tól képzőművészeti, fotó- és filmkritikái jelentek meg. Vaszkó Erzsébetet tartja mesterének, de korai munkáira Bálint Endre, Barcsay Jenő és Korniss Dezső festészete is hatott. A 70-es évek első felében több happening és performasz ? köztük a híres balatonboglári kápolnatárlat ? résztvevője, szervezője. Több képzőművészeti kört és alkotótábort vezetett gyerekeknek, és több évig irányította a közszolgálati televízió vizuális művészetek szerkesztőségét is.
Szemadám György kiállítása október 12-ig tart nyitva.