"Görbe tükröt tartok a hamisnak tűnő jelenségek felé, de ezek a kritikák nem a személyekre, hanem azokra a torz szerepekre vonatkoznak, melyek egy-egy figura köré épültek. Mert az arcodat nem te választottad, de a fizimiskádat - a ruhádtól a társadalmi szerepedig - igen. Ezért ez hitelesebben mutatja, hogy mit akarsz magadról elhitetni. S bár nagyon szeretem a portrét, szeretem, ahogy egy festő újrafogalmazza a modelljét, mert ez egy igazán személyes gesztus, de ezzel szemben én pont az említett álcaszerű - akár a média által szétpumpált, közhelyes - személytelenséget próbálom megragadni" - mondja a Werk Galériában április 2-tól 30-ig kiállító Borsos-Lőrinc Lilla.
A művésznőt saját bevallása szerint nem érdekli a politika, de bizonyos képek egyszerűen beleégnek az agyába. "Amikor a Finita la Commedia társulattal két éve a Message című darab kapcsán Szarajevóban tölthettünk pár napot, döbbenetes élmény volt tapasztalni, tizenöt év is kevés ahhoz, hogy újjáépüljön a város. Elmentünk megnézni azt a környéket, ahol régen a Téli Olimpiai Stadion mellett volt a focipálya. Lenéztünk a felüljáróról, s kiderült: egy hatalmas temető van a helyén" - hoz fel egy példát a Szarajevó-képeiért tavaly Strabag festészeti fődíjban részesült Borsos-Lőrinc Lilla.
