(MTI) Az indoklás szerint a roma származású képzőművész a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait sajátos színvilággal ábrázoló műveiért, csodálatos Madonna-képeiért, a hazai cigány kultúra megőrzésében és széles körű megismertetésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért, külföldön is nagy sikert aratott kiállításaiért, példaértékű művészetéért kapta meg a Kossuth-díjat.
Szentandrássy István elmondta: sohasem volt "sorban álló fiú", talán ezért sem gyakran részesült mostanáig állami elismerésekben. Mint azonban hangsúlyozta, a Kossuth-díj után is ugyanúgy kell tovább dolgozni.
Művészi indulásáról szólva Szentandrássy István felidézte: a festészet iránt "Péli mester", azaz Péli Tamás keltette fel az érdeklődését, aki Hollandiában végezte el a Királyi Képzőművészeti Akadémiát, majd 1994-ben bekövetkezett haláláig a roma festészet egyetemességét hirdette. "Egy tizennyolc éven át tartó, mester-tanítványi, majd egy kollegiális, baráti, testvéri viszony alakult ki köztünk. Tőle hihetetlen sokat tanultam, de meg kell említenem Choli Daróczi Józsefet, a zseniális költőt és kiváló pedagógust is" ? emlékezett mestereire.
A Kossuth-díjas képzőművész hangsúlyozta: a tudás átadása számára is rendkívül fontos, barátaival hétfőnként a budapesti Kossuth Klubban tartanak roma értelmiségi klubot, amelyen általában fele-fele arányban vesznek részt romák és olyan nem romák, akik szeretnék a cigány kultúrát megismerni.
Szentandrássy István kiemelte: eddig tíz festő tanítványa volt, akikre rendkívül büszke, nem érzi azonban úgy, hogy iskolát kellene alapítania, mert "tiszteletben kell tartani mindenkinek az elképzelését és hitét, persze ha jó festő". Szentandrássy István elárulta: ha még egyszer megszületne, ismét festő lenne, bár a szobrászatot és az építészetet is szívesen kipróbálná.
Szentandrássy István 1957. augusztus 26-án született Budapesten. Drámai hangvételű kompozícióin a cigányság ősi, balladisztikus hagyományai és alakjai elevenednek meg. Kiemelkedő alkotása ikonszerű stilizációval megalkotott képsorozata, mely Federico García Lorca Cigány románcok című versciklusa alapján készült.
Képeiből kiállítást rendeznek itthon és külföldön; az utóbbi években önálló tárlata volt a budapesti Rátkai Márton Klubban és a Művészetek Völgyében (2006), valamint a fővárosi Bárka Színházban (2008). 2007-ben adta ki Angyalok nyelvén című festményalbumát. 1995-ben megkapta a Pro Urbe Budapest díjat, 1999-ben pedig a Kisebbségekért díjat.
