1967-ben alapította a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot a kultúrpolitikai kormányzat és az országos műemlékvédelem. Az évek során önállóvá vált, és kiderült, hogy alultervezték. A 80-as évektől fordult erőteljesebben a közönségszolgálat, a bemutatás felé. Növekedése nagyban függött a gazdasági helyzettől, a turizmus alakulásától, a kormányzati figyelem változásaitól. A rendszerváltással egy időben a Nyitott múzeum koncepció kezdett érvényesülni, egyebek közt a korszerű marketing, a terjeszkedő tudományos tevékenység és az oktatásba való aktív bekapcsolódás formájában.
E stratégiához kapcsolódnak a korszerű számítástechnikai lehetőségek: a múzeum webhelyet tart fönn, a látványtár bővülő (és folyamatosan az internetre kerülő) digitális katalógusa révén pedig 1900 négyzetméteren 30 ezer műtárgy állítható ki. Ezeket voltaképpen légkondicionált vitrin-tárlókban raktározzák, korszerű, modulárisan bővíthető módon.
Az új irodaépületben megnyílt a 221 négyzetméteres Skanzen-Galéria kiállítóterem is, amelynek első kiállítása, a Kötődések - A vidéki Magyarország emlékezete, 2004. május végéig tart nyitva. A kiállító művészek ingyenesen felajánlották műveiket az irodaépület belső tereinek díszítésére.
Készen áll és bővül sok tájegységi és tematikus kiállítás. Ilyen a Felső-Tiszavidék, az Alföldi mezőváros, az Alföldi állattartó tanya, a Balaton-felvidék és Bakony, a Nyugat-Dunántúl, a Mándoki görög katolikus templom és temető, a Kisalföld. Időszakos kiállítások is nyílnak, amilyen például a Gyermekvilág Magyarországon vagy qa már említett Kötődések.
Kétszázötven férőhelyes konferenciaterem támogatja a tudományos tevékenységet és a Magyar Népi Építészeti Archívum és Könyvtár; az oktatási programokról pedig a múzeum webhelyén található naprakész információ.
Képriportunk az augusztus 26-i átadás ünnepsége kapcsán készült, amelyen megjelent Jacques Perot, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) elnöke, és nagy lelkesedéssel vett rész Hiller István kulturális miniszter (egyébként történész) is. |
