(MTI) - A 612 tételt felsorakoztató első napon az alacsonyabb értékű könyvek, kiadványok kisebb licitemelkedést értek el, bár például a Szarvasi Közlöny 1925-ös évfolyama 7 ezres kikiáltási árát csaknem megötszörözte. Ennél is jobban vették a második nap folyóiratai közül a Tudományos Gyűjtemény 1933 és 1935-ös folyamait, egyenként 45 és 80 ezer forintért. Az egybekötött Athenaeum Tudományos, criticai és szépművészeti folyóirat 1842-es, utolsó előtti évfolyamát 45 ezerről 65 ezer forintra licitálták. Méltán, mert ennek május 22-i számában jelent meg először nyomtatásban Petőfi-vers (A borozó) még Petrovics Sándor néven.
Amint az várható volt, a legdrágábbra tartott könyv, Temesvári Pelbárt 1515-ös, illetve 1516-os kiadású, egybekötött Pomerium és Stellarium szentbeszédgyűjteménye kelt el a legmagasabb áron, 400 ezer forintért. Ezt követte 100 ezer forinttal Magyarország nagyméretű, rézmetszetű térképe 1844-ből.
A késő barokk legnagyobb magyar tudósától, az erdélyi Bod Pétertől négy kötetet lehetett megvenni. 1756-os kiadású bibliafordítása és az 1800-as szentírás-magyarázata 50, illetve 30 ezer forintot ért meg valakinek. A barokk irodalom képviselője Komáromi Csipkés György református lelkész is, akinek Concionum sacrarum miscellanearum centuria című, 1688-as munkáját 60 ezer forintért vitték el.
Tizenkét, Széchenyi Istvánnal kapcsolatos tételt vittek kalapács alá.
Korábban:
