Baán László, a múzeum igazgatója sajtótájékoztatón mutatta be az új látványterveket. A kifogásolt bevágás a múzeum lépcsősorából elmarad, a főbejárat továbbra is a timpanon alatti oszlopcsarnok közepén fog nyílni. A Hősök tere ? Dózsa György út sarkára elgondolt torony visszakapta a legelső változaton szereplő üvegfalakat, így a sok kritikát kapott ?betonkocka? helyén egy átlátszó, a tér és az épület részleteit láttató és visszatükröző, légies építmény áll majd.
A vitákra az intézmény rugalmasan reagált. Baán László arra kérte a tervezőket (Karácsony Tamás mellett a társtervező Sebők Ildikót és Selényi Györgyöt), hogy a közvélemény álláspontját tisztelő, a tér eredeti arányait nem zavaró megoldást keressenek. Karácsonyék továbbra is a historikus környezetet tisztelő, minimális kortárs beavatkozás mellett foglaltak állást, így a térszint alatti, több ezer négyzetméteres új szárnyat kívülről csak az üvegtorony és a tér síkjából alig kimozduló felülvilágítók jelzik majd. Az új részben nem csupán a múzeum kap újabb kiállítóhelyet és kiszolgáló egységeket, de az egész Városliget is végre méltó turisztikai központhoz jut, az egész intézmény egy többfunkciós, látogatóbarát, európai színvonalú komplexummá válhat.
A bővítés látványterve
A konszenzusnak azonban ára van. Az építkezés hónapokkal eltolódott, a múzeum ennek megfelelően átalakítja a következő hónapokra tervezett kiállításpolitikáját, az építész újragondolja a térről, a tömegekről és a múlthoz való illeszkedésről kialakult képét a terv vonatkozásában.
A Szépművészeti Múzeum tervezésekor Schikedanz Albert a maga korát megelőző történeti stílusokból kínált reprezentatív áttekintést a múzeum egyes termeiben és a homlokzatán, ezekkel az idézetekkel hozta közel a múltat a maga kortárs építészeti ízléséhez. Karácsony ezt folytatja a XXI. század elején, de úgy, hogy a jelen a lehető legkisebb eszköztárral járul hozzá az épülethez: építészeti jelként áll majd az üvegtorony kettős hasábja, amelyen alig látszik át a karcsú, függőleges acél tartószerkezet, látványban csak a portikusz ión oszlopainak kannelúrái ismétlődnek meg a felületen. A főbejárat mellett a Városliget felől egy alagúton is be lehet jutni az épületbe, de ? ahogyan Baán elmondta ? a madridi Prado példája alapján a mindennapi használat mutatja majd, szükség van-e rá. Harmadik bejáratként az üvegtoronyból is megközelíthetők az alsó szintek liften és mozgólépcsőn. Az építkezés alatt felújítják a lépcsősort és megtámasztják az oszlopcsarnokot is.
A bővítés látványterve
Magyarországon ritkán alakul ki ilyen széles nyilvánosságban vita egy aktuális építészeti kérdésről. Baán szerint megéri a néhány hónapos csúszást, hogy a párbeszéd, ha későn is, de lefolytatódjon és nyugvópontra jusson. Az új tervváltozat remélhetően már csak támogatókra talál, és az eredmény 2012-től, az építkezés befejeztével úttörő példája lesz az építészek, a megbízók és a társadalmi nyilvánosság közös erőfeszítéseinek.
