Szkárosi Endre, a folyamatosan és intenzíven dolgozó költő, ritkán jelentkezik verskötettel. Legutóbb 1990-ben jelent meg a Galántai Györggyel közösen készített Szellőző Művek, amelyet Szkárosi műfajilag "költészetművészeti könyvmunka"-ként határozott meg, s ennek tekinti a 16 év után most végre kézbe vehető Merülő Monrót is.
Az eltelt időszakban a költő hazai és nemzetközi antológiákban, folyóiratokban, fesztiváleseményeken, kiállításokon szerepelt különböző típusú műveivel. Zenekarokkal koncertezett, s bocsátott ki hanghordozókat itthon és külföldön, 2002-ben pedig megjelent kiemelkedő hangköltészeti munkásságát reprezentáló CD-je, a szkárosicon.
Szkárosi azt kutatja ma is, mire képes a költő, ha megnyitja a nyelvben rejlő, abból kibontakoztatható, ám eddig ismeretlen vagy föl nem használt tereket és energiákat. Ebben a széles spektrumban mozog a Merülő Monró szöveg- és képtartalma is, a lírai verstől a konceptuális alkotásig, a többnyelvű költeménytől a szöveggrafikáig, a nyelvi és képi gesztusoktól a hangvers kottákig. A mindezeket átható, az esztétikai kompromisszumokat kerülő költői szellem koherens felelősségtudata adja e költészetművészeti könyvmunka újszerű egységét is.
'A költészet nemcsak irodalom, hanem művészet is, a nyelvé, és mindené, ami a nyelvből levezethető: vagyis a hangé, a képi megjelenésé, a mozdulaté, a testé. Így az írott versek felől teljesen természetesen jutottam el a térben létező nyelvek költészetéig - nyilatkozta egy interjúban. - [...] Ezért megyek tovább úgy, ahogy eddig mentem. Itthon, külföldön, a levegőben. Nem látom értelmét, hogy olyat írjak, amit bármelyik igényes költő - és elég sok van belőlük - meg tud csinálni. Ha teljesen őszinte vagyok, olyat szeretnék mindig csinálni, amit ők - alkatuknál, szokásaiknál, érdekeiknél fogva - nem tudnak, nem akarnak, vagy nem mernek megcsinálni."
A program helye: Írók Boltja, Budapest, VI., Andrássy út - Liszt Ferenc tér sarok
A program időpontja: 2007. február 21.
