Ha csak a számokat nézzük, akkor világossá válik a kiválasztás felelőssége egy olyan állandó kiállítás szempontjából, amely - még a képtár nagy alapterülete ellenére is - 200 - 250 darabon nem terjedhet túl. A képtár 1985-ös fennállása óta már többször rendezett állandó kiállítást. Folyamatos az igény az állandó kiállításra, nem kis részben a szakma részéről és ez arra késztette és készteti a tudományos munkatársakat, hogy a kiállítások újrarendezése alkalmából új koncepcióval lépjenek elő. A képzőművészeti gyűjtemény működése 1985 előtt sok más intézményhez hasonlóan megyei keretek között történt, de maga az anyag a mindenkori helyi gyűjtési koncepció szerint alakult, továbbá az adományozóktól függően. Egyik ilyen meghatározó elem a Derkovits képek idekerülése, amely a közhiedelemmel szemben nem hagyaték, hanem vásárlás - ellentétben a később idekerült Dési -hagyatékkal. A hetvenes évek közepén felgyorsult a gyűjtés tempója, a képtár felépítésének elhatározása koncepciót és anyagi hátteret biztosított ehhez. Mai szemmel taktikai lépésként is értékelhetjük, a baloldali művészetre való hivatkozást - ezt a döntéshozók koncepcionálisan nem támadhatták, ugyanakkor a művészettörténet által feltárt tény volt az is, hogy mind külföldön , mind idehaza a baloldaliság, és a nonkomform művészeti szemlélet, az avantgarde irányzatok közel álltak egymáshoz, bizonyos esetekben átfedések vannak. Ezt a konvergenciát sokszor a haladó és progresszív kifejezésekkel illették. Természetesen itt is, miként mindenütt, mindenhol személyes fáradozások és küzdelmek árán valósulhatott megy ilyen terv. Sok ember munkája van ebben, de a központi személyiség dr. Gonda György volt. Az új kiállítás figyelembe veszi a gyűjteményt magát, annak kialakulását, kialakulásának okait a különböző politikai, kultúrpolitikai helyzetekben. A vizsgálódás másik rétegét a már említett korábbi állandó kiállítások képezik, és ennek ismeretében keressük a gyűjtés és bemutatás közötti fáziseltolódásokat illetve egybeeséseket. Mindebből kitűnik, hogy a kiállítás tudományos előkészítése, megvalósítása egyfajta önreflexió, amely kikerülhetetlenné teszi, hogy saját magunkat is mérlegre tegyük, mennyire voltunk tudatosak, mennyiben befolyásoltak minket kimondott vagy ki nem mondott elvárások, esetleg nem siettünk-e néha elébe ezeknek. Témacsoportok: 50-es évek: A múzeumba a 20. század első felében bekerült, valamint kastélyokból beszállított és megmentett alkotások. 60-as évek: Szocreál, valamint helyi művészet gyűjtése. Derkovits, Dési gyűjtemény alapjai. 70-es évek: A magyar progresszió felkarolása. Szentendrei hagyományok kortárs avantgarde festők az évtized végén. Szívesen fogadott és "kötelező, vagy udvariasságból elfogadott" ajándékok. 80-as évek: Töretlen fejlődés a gyűjtésben, minőségi anyagok megszerzése 90-es évek, 2000 után: Anyagi források leapadása, gyűjtés minimalizálódása egy-két minőségi alkotásra. Ez a kiállítási koncepció lehetővé teszi, hogy mindent bemutassunk amit értékesnek találunk, még akkor is ha művészettörténeti összefüggéseket nem tudunk köréje biztosítani, hiszen a kiállításban szereplésnek egyetlen kritériuma van: az adott műalkotás valamilyen módon a gyűjteménybe kellett, hogy kerüljön. A kiállítás helyszíne: 9700 Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 12. Nyitva tartás: hétfő: zárva kedd: 10 - 17 óráig szerda: 10 - 18 óráig csütörtöktől vasárnapig: 10 - 17 óráig
