Szotyory László festőművész kiállítása Győrött

Képző

Szotyory László piktúrája a kortárs magyar festészet tendenciáinak, áramlatainak diagramja szerint nem osztályozható, nem illeszthető a rendszerbe - csupán az tűnik biztos kiindulópontnak, hogy nem a nonfiguratív, hanem a figuratív skálán kell keresgélnünk a helyét. Tehát nem geometrikus, nem informal, nem lírai absztrakt, de azt teljes bizonyossággal megjelölni nehéz, hogy mi is valójában: expresszív, esetleg lírai realista árnyaltságú, vagy talán ezoterikus meghatározottságú kifejezés? Vagy próbáljunk új kategóriákat eszkábálni a post előtag erőteljes bevonásával, netalántán határozzuk meg titokzatos természetelvű festői megjelenítés gyanánt, vagy újromantikus gesztusok rögzítéseként? (Wehner T.)

Az erdélyi származású művész mesterei nagyon jó nevű magyar képzőművészek voltak (Kokas Ignác, Dienes Gábor). A 80-as évek első felében bontakozott ki festészete. Kifejezésmódja piktúránk impresszionisztikus, figurális hagyományaiból táplálkozik, ám nem színhangulatokra építő plein air művészetet művel, hanem tárgyiasabb stílusban alkot. Szotyory László képeinek tárgya rendszerint roppant egyszerű - vagy akár használhatjuk a magától értetődő kifejezést is motívumhasználata kapcsán -, és megfestésének módja is tradicionális: olaj, vászon. Régebben olaj, farost. Ezred végi témákat dolgoz fel. Közülük az egyik legjellemzőbb Észak-Amerika: az amerikai mozi, az amerikai autók, a táj, az utak, az országutakon futó hatalmas személykocsik. Feldolgoz továbbá film jeleneteket , készít Canova-parafrázisokat és fest szobrokkal teli parkokat is. A természet, a természet és a civilizáció oly furcsaságokkal telített átmeneti közege - a park - felett bizarr fény dereng, sejtelmesen áradó kivilágosodások és elsötétedések gomolyognak, és a szürkékkel keveredő sötétzöldek, a feketékbe váltó kékek oldottságaiba mintha valami félelem vegyülne, mintha festőiséggel megjelenített jelenségekben valami fenyegetettség, megmagyarázhatatlanság bujkálna.

Bár első pillantásra látványfestészetet művel, piktúráját mégsem a látvány, hanem a képzelet alakította. Rengeteg nívódíjjal jutalmazták, és 2000-re kiérdemelte a Munkácsy-díjat is.