Szotyory László (1957, Kolozsvár) 1970 óta él Magyarországon, 1983-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, 2000-ben Munkácsy-díjat kapott, 2004-ben a Palládium-díjat vehette át. Festészetére jellemzők a rendkívüli könnyedséggel megfestett, kevés színnel visszaadott, érzékletesen megformált jelenetek, melyek gyakran filmek, képek, műalkotások közvetlen hatására születnek. Szotyory kedvelt témái közé tartozik az amerikai táj, a mozi és az autók. Észak-Amerika mellett a másik kedvelt témája a Mediterraneum, a parkok, az itáliai kertek, illetve a nők, akiknek portréi nem konkrét modell utáni arcok, hanem különböző élmények, emlékek után készült, képzelt arcmások. Képeinek hangulata különös, rejtélyes, sokszor álomszerű. Az utóbbi idők képein az elbeszélés mellett dominánsabbá vált az absztrakt festői gesztus, mellyel a művész egységes festői motívumra törekszik. A képek levegősek, több helyen üresen marad a vászon és az áttetsző festék alatt sokszor a szénrajz is felsejlik. "Az 1980-as évek első felében bontakozik ki Szotyory festészete, azokban az esztendőkben, amikor befejezte tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Ez az etap az új festészet elterjedésének időszaka Magyarországon. A művészek közül sokan - többek között az avantgárd második nemzedékének számos képviselője, Bak Imre, Nádler István, valamint az akkor a főiskoláról kirajzó fiatalok, Bullás József, Mazzag István, Sebestyén Zoltán és társaik - olasz és német példák hatására oldottan-érzékenyen nagyméretű, színes kompozíciókat kezdtek el festeni. Szotyory Lászlót ezzel szemben nem befolyásolták az egyetemes áramlatok, nem akart mindenáron naprakész lenni. A saját maga kialakította színes-érzékletes-friss festészetet műveli, amely társtalan napjaink honi piktúrájában. Ha az alkotó stílusát nézzük, megállapíthatjuk, hogy kifejezésmódja művészetünk impresszionisztikus hagyományaiból táplálkozik, de ábrázolásmódja nem színhangulatokra építő plen air festészet, hanem tárgyiasabb, áttételesebb figurális alkotásmód, melynek tematikája nagyon is ezredvégi. Szotyory festészetének különlegessége elsősorban témaválasztásában rejlik, nem teszi idézőjelbe a témát, nem ironizál. Ő egyszerűen lelkesedik és ábrázol a maga érzékletes-szenzuális módján. "Azt festem meg, amit magam köré szeretnék varázsolni, azt a képzeletbeli közeget, amelyben élek, amelyben jól érzem magam." - mondotta egyik beszélgetésünk alkalmával. A tájékozottabb szemlélőnek úgy tűnhet, Szotyory látványfestészetet művel, de az ő piktúrája nem látvány, hanem képzelet alakította festészet, hiszen sokszor egy másik művészeti ág ? film, építészet ? alkotta képekből, művekből indul ki és a képzelet szüleményei parkjai, tájai is. Talán csak az ege nagyon valóságos, kék nyári ég fehér felhőkkel. Végső soron tehát Szotyory László kifejezésmódja-szemlélete posztmodern: egy már értelmezett világ újbóli értelmezése. Virtuális-szellemi utazásait festi meg a művész, járjon az USA-ban, Itáliában vagy Budapesten; és ezen nagyon érzékletes élményeit osztja meg velünk." - Lóska Lajos művészettörténész A kiállítás megtekinthető: 2005. december 02. - december 20. A kiállítás helyszíne: Budapest, V. Arany János utca 10.
