Szűcs Edua a Győri Nemzeti Színházban

Képző

A Classis Human Vezetési Tanácsadó Kft.
   tisztelettel meghívja Önt
   
   Szűcs Édua
   grafikusművész
   
   kiállításának megnyitójára
   2003. március 26-án (szerdán) 17 órára
   a Győri Nemzeti Színház csillártermébe.
   
   A kiállítást megnyitja:
   Kiss János
   a Győri Balett igazgatója
   
   köszöntőt mond:
   Dr. Palotai Gabriella
   a Classis Human Vezetési Tanácsadó Kft.
   ügyvezető igazgatója
   
   A kiállítás megtekinthető:
   2003. április 6-ig
   a Győri Nemzeti Színházban.

   

   
   Valaki ezt írta róla:
   "Édua Szegeden született.
   Ha Szekszárdon születik és Karinthy róla írta volna híres Babits-paródiáját, akkor színésznőt szeret.
   Hálistennek nem így történt.
   Az Édua név azt jelenti: Felkelő Hold.
   Régebben az egy főre eső Éduák száma igen gyér volt e hazában, ám a rendszerváltozás óta mintha kissé elszaporodtak volna, jelenleg legalább nyolcról tudni Záhonytól Hegyeshalomig.
   Édua, ha fiú lett volna, ma így hívnák: Oldamur. (Már csak ezért áldanunk kell a véletlent, hogy a kromoszómák másképp akarták.)
   Édua a legjobb női karikaturista, vannak mások is, akik legalább ennyire jók, de ők vagy nem nők vagy/és nem karikaturisták.
   Éduának egy férje és három gyermek van, de akibe szorult legalább egy csöppnyi jóérzés, az a rajzait nem ezért szereti."
   

   
   Szántó Péter könyvbemutatója
   
   Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Olvasók (mármint ha ez a megfelelő jelző egy olyan könyv esetében, ami ugyan könyv, de mégis inkább nézni kell, mint olvasni)!
   
   Én az Önök legtöbbjével ellentétben abban a kivételes szerencsében vagyok részes, hogy évek óta ismerem és rajongásig szeretem Szűcs Édua rajzait. Gondolom, mire e könyvet végignézik, már Önök is osztoznak velem ebben. Előbb azonban szeretném elmondani rajongásom néhány okát. Édua rajzainak az egyik legfontosabb jellemzője, hogy hihetetlenül kompaktak, mindent elmondanak a látvánnyal. Szinte soha nincs aláírásuk, és még címre sincs szükségük. Ezt tudja minden szerkesztő, aki közli őket - ha történetesen a szerző nem adott címet a rajznak (és ez bizony előfordul). Minden cím ráerőltetésnek, túlmagyarázásnak tűnik, még ha egyszavas is.
   
   Édua rajzainak másik legfontosabb jellemzője, hogy tündériek. Azokat a hihetetlenül bájos, sajtfejű, gombszemű babákat meg kell zabálni. Ugyanígy a kackiás bajúszú királyokat, meg az elgyötört háziembert, aki artistát megszégyenítő kunsztokat hajt végre, hogy kivasalja az ingét, vagy becsavarja a villanykörtét.
   
   Édua rajzainak harmadik legfontosabb jellemzője, hogy a szerző nő. Egy férfi egészen biztosan nem tudná ennyi gyilkos humorral, ugyanakkor megértő szeretettel azt a helyzetet, amikor a háziember etet. A lábosból valami gusztustalan pép türemkedik ki, a padlón kinyúlva fekszik a kutya meg a gyerek, a papagáj pedig rémülten húzódik a ketrece sarkába a kínáló kanál elől. Vagy miként tudná düh, felháborodás nélkül, ilyen megértően ábrázolni, amint a háziember tereget, és a dróton a lepedők között lóg a kis sajtfejű is csöpögő pelenkában.
   Édua rajzainak negyedik legfontosabb jellemzője, hogy politizálnak, de úgy, ahogy senki másé e Honban. Egy-egy karikatúráról elég pontosan meg lehet állapítani, hogy mondjuk a Hócipő vagy pedig a Magyar Fórum számára készült - anélkül, hogy látnánk a lapot. A rajzoló politikai álláspontja ugyanis átsüt a papíron. Nem így Édua. Ő is készít politikai rajzokat. Királyokról, udvari bolondokról. Manapság például, amikor a politológusok gyakran emlegetik azt, hogy a magyar politikai elitet egyedül utcai megmozdulásokkal, népszavazásokkal lehet az elviselhetetlen közállapotokra rádöbbenteni, nekem egy régi Édua rajz jutott eszembe. Az udvari bolondot begipszelt lábbal, hordágyon viszik el, a lépcső tetején pedig király és királynő röhög, hogy a könnye potyog. Senki pontosabban nem fogalmazta meg az elitek embertelenségét.
   
   A többi harminchárom indokot már nem is szeretném elsorolni. Azok magukért beszélnek. Tessék szíves végiglapozni a könyvet, hogy a végére érve immár együtt osztozzunk a rajongásban.
   

   
   Szakmai önéletrajz:
   Szűcs Édua 1959-ben született Szegeden. Édesapja Szűcs Árpád restaurátor, festőművész, édesanyja Kováts Margit festőművész. Férje Föld S. Péter, újságíró, gyermekei: Ádám (1986), Noémi, 1988) és Tamás (1991).
   Biológia- rajz szakos tanári diplomája megszerzése után a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermében rajzolóként dolgozott. 1986 óta készít illusztrációkat és karikatúrákat újságoknak, számos gyermek- és nyelvkönyvet illusztrált.
   Rajzai nem a napi politikai történésekkel, hanem az általános emberi problémákkal foglalkoznak.
   
   Önálló kiállításai:
   1989. Szeged
   1990. Budapest, Kertészeti Egyetem
   1996. Szeged, szüleivel együtt
   1996. Vasvár
   1996. Körmend
   1997. Csongrád
   1997. Szolnok, szüleivel együtt
   1998. Budapest, Duna Palota
   1999. Pápa
   1999. Budapest, MÚOSZ Székház
   2000. Szeged
   2000. Budapest, Független Média Központ
   2001. Veresegyház
   2001. Kassa, Rozsnyó, Léva, Ipolyság - Szlovákia
   2001. Peking, Kína
   2001. Gyula
   2002. Budapest, Bálint Ház
   2002. Csongrád, Aranysziget Otthon
   2002. Budapest, Fióka Art Galéria
   2002. Budapest, Bank Center
   2002. Pécs
   2002. Új-Delhi, Magyar Kulturális Központ, India
   2003. Hódmezővásárhely, MM 2000 Galéria
   
   Önálló albumok:
   Édua karikatúrák (1997)
   Édua karikatúrák 2. (2001)
   
   Díjak:
   Szféra különdíj (1996), Karikatórium különdíj (1997), Magyar Kultúra alapítvány (1998), Szféra különdíj (1999).
   

Edua: A világ teremtése