Születőben a barokk színház

Képző

Néhány szereplős zenés barokk darabokat láthat majd a Gödöllői Királyi Kastély színházának leendő közönsége. A teátrum művészeti koncepciójának megtervezésén már dolgoznak a szakemberek, egyre azonban feltétlenül vigyáznak: a barokk korszak stílusjegyeitől semmiképpen vagy csak nagyon minimálisan térnek el.
A világ legrégebbi, 1680-ban épült, tökéletes állapotban fennmaradt barokk kőszínháza Csehországban található, amely teljesen eredeti formájában csodálható meg.
Mint Körösvölgyi László, a Gödöllői Királyi Kastély Kht. igazgatója a Terasznak elmondta: míg Csehországban az ottani színház múzeumi funkciót tölt be, és biztonsági okokból naponta mindössze 40 látogató tekintheti meg, addig Gödöllőn - jövőre már - élő színházként működik, és akár konferenciák vagy miniszterelnökök majdani találkozóhelyéül is szolgálhat.
A 95 főt befogadó teátrum művészeti terveinek összeállításában egyébként a csehországi barokk színház munkatársai is segítenek.

Egy évvel ezelőtt már az asztalon hevertek a KÖZTI Rt. és a VÁTI Kht. építési tervei, a munkálatokhoz szükséges összeg azonban csak idén állt rendelkezésre.
A kormány biztosítja az 1,3 milliárd forintot, amelynek visszafizetését és kamatterheit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium költségvetéséből különítik el. A leendő színházat 95 férőhelyesre tervezték, a Grassalkovich Antal herceg által 1780 körül létesített kastélyszínház hiteles műemléki és színpadtechnikai rekonstrukciójaként.
Mélyépítési technológiával utólag építették be az alapokat egy meglévő épület alá.
A korabeli barokk színház ugyanis nem rendelkezett háttérintézményekkel, tehát a színpadra echós szekérről hordták be a díszleteket, és a színészek szintén ezen öltözködtek.
Ma már természetesen elképzelhetetlen egy színház, öltözők és jelmeztár nélkül mert a történelmi épület jellegén, képén nem akartak változtatni, ezért ezeket a helyiségeket a föld alá tervezték- felelte érdeklődésünkre dr. Máté Zsolt építész, a barokk színház felelős tervezője.

A rekonstrukció következő lépéseként a falszerkezetet vasbetonnal, gerendával, pillérekkel megerősítik, és a kiegyezés után átépített, szobákra osztott nézőteret és színpadot visszaállítják eredeti állapotukra.
A régi idők hangulatát idézik majd a falak festékrétege alatt megtalált több száz éves freskók is. A barokk színház előadásai az élő hangra alapultak, hangosításról és egyéb technikáról még nem beszélhetünk - fejtegeti dr. Máté Zsolt.
Az akkori fénytechnika a gyertya és a mécsesek által teremtett világításban merült ki. A mai színházba járó azonban ennél sokkal többre vágyik, ezért a fény és hangtechnikát egyaránt a modernkor igényeihez igazítják.

A világítás az eredeti fényhatást imitálja majd, és korszerűvé varázsolják a hangtechnikai feltételeket is, ügyelve arra, hogy az élő hatást fokozzák - hangsúlyozta az építész. Az anno kézzel és kötéllel mozgatott fából készült szerkezetek, szcenikai berendezések elektronikusan vezérelhetők lesznek. Máté Zsolt véleménye szerint külön érdekesség lesz tehát ezek korhű rekonstrukciója, a közönség pedig az előadások után megtekintheti majd ezeket a múzeumi érdekességeket.
A kastély parkjának kicsiny részét jelenti a leendő teátrum kertje, amely, ha minden igaz, Erzsébet királyné korát idézi majd.