Budaörs határában - egyéb korok emlékei mellett - egy nagy kiterjedésű, falusias település (vicus) több objektumát és több, római kori villagazdasághoz tartozó épületét sikerült feltárni a Kr. u. I-IV. századból. A lakóházak mellett ipari és mezőgazdasági tevékenységre utaló leletek és objektumok is napfényre kerültek. Külön érdekesség, hogy oltárokon és sírfeliratokon fennmaradt a település egykori neve: vicus Teuto és néhány, valaha itt élt ember nevét is ismerjük. A településhez tartozó temetőt is feltártuk ? a sírokból a viselethez tartozó tárgyak, pl. ékszerek, szerszámok mellett a halottak útravalójául eltemetett érmek és az ételek tárolására szolgáló edények is nagy számban előkerültek. A sírmező legjelentősebb lelete az a négy sír, melyben 1-1 római kocsit is eltemettek a lovakkal együtt. A kocsitemetkezés a helyi kelta őslakosság túlvilághitéhez kapcsolódik. Pannoniában több kocsitemetkezést tártak már fel, de a budaörsi temető 2 kétkerekű és 2 négykerekű kocsilelete egyedülálló provinciánkban. Biatorbágyon, a 10-es út mellett került elő egy Kr. u. II-IV. századi római temető több sírcsoportja. A korarómai sírok égetéses rítussal eltemetett halottai közelében egy szenzációs, mintegy 10 római bronzedényből és más bronztárgyakból álló leletegyüttest találtunk. A korsókból, kancsókból, serpenyőből, üst(ök)ből, nyeles csészéből, ládikaveretből és díszszegekből álló leletcsoport két részben bukkant fel: a tárgyak egy része humuszolás során, a többi egy sírkamrából. Ezen, saját korukban is értékes tárgyak egy helyen való előkerülése nagyon ritka. Ez a tény és más lelőkörülmények is arra utalnak, hogy itt a római korban egy halomsíros temetkezés lehetett, és a sok bronztárgy a temetkezéshez tartozott. A temető Kr. u. III-IV. századi sírjai közt voltak föld-, tégla- és kőládasírok, az egyikben egy korábbi sírkő feliratos részének töredékével. A sírokban, a halottal eltemetett fibulák, karperecek, gyűrűk, fülbevalók és érmek mellett említésre méltóak a különösen szép, zöldes mázas edények, melyek előállításánál a fazekas sokszor a bronzedényekre jellemző formát akarta másolni. A későrómai sírcsoportra a Kr. u. VII. századtól egy avar sírmező települt rá, melynek eddig már mintegy 580 sírját sikerült feltárni. Szentendrén a római kori limes egykori jelentős katonai táborának - Ulcisia Castrának - területén folytak ásatások. A tudományos igényű régészeti kutatás a lelőhelyen 1934-ben kezdődött meg dr. Nagy Lajos régész vezetésével, de a II. világháború után már csak néhány leletmentés volt a tábor területén. 2004-ben sikerült újraindítani a tudományos programot, melynek során először a tábor déli kapujánál - a Porta Principalis Sinistra körzetében - tártuk fel a Kr. u. II. századi kaputornyok és a IV. századi átépítés részleteit. Előkerült a tábor külső védelmét fokozó árokrendszer egy része. A déli táborkapun át vezető, kikövezett útra építették rá a IV. században a kiugró, patkó alakú bástyát, a táboron belül pedig belső épületeket emeltek ide. A tábor életéről vall a feltárás során napfényre került leletanyag, melynek nagy része a katonasághoz köthető, pl. a sok terra sigillata és érem, fibula, csat és veret, de női jelenlétet is jeleznek az ólom tükörkeretek és csont hajtűk. A feltárás során több pusztulási réteget sikerült elkülöníteni - a II. század második felében, a markomann-kvád-szarmata háborúk során jelentős károkat szenvedett az erődítmény. Ekkor kerülhetett a táborfalon kívülre az eredetileg egy belső épület kis háziszentélyében lévő, a katonák által tisztelt istennő, Minerva bronz szobrocskája, Priapus termékenység-isten agyagszobrocskája, egy bronz kéz és egy bronz csengettyű is. Bár már a XIX. században kerültek elő bronz szobrok a tábor területéről, ezek ma már nem azonosíthatóak, így jelenleg ez a klasszikus görög plasztikai hagyományokat tükröző szobrocska az egyetlen, melyet biztosan lelőhelyünkhöz köthetünk, hiszen hiteles régészeti feltárás során került elő. - Dr. Maróti Éva régész Megnyitó: 2005. február 18. 16 óra Köszöntőt mond: Dr. Simon László, megyei múzeumigazgató Megnyitja: Holport Ágnes, minisztériumi főtanácsos, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma A kiállítás helyszíne: Szentendrei Képtár Kamaraterme, 2000 Szentendre, Fő tér 2-5. A kiállítás megtekinthető 2005. február 18. - március 13. Nyitva tartás: hétfő, kedd kivételével naponta 9-től 17 óráig, március 15-től 27-ig hétfő kivételével 10-től 18 óráig
