Ez a sorozat nem új, 1981-ben, a Bartók-centenáriumra készítette el mintegy 30 alkotásból álló sorozatát a művész. Tavaszy Noémi egyébként is azt mondja magáról, sorozatkészítő művész, akit ha egy téma érdekel, egy-egy évig is foglalkozik vele, így 25-30 alkotást is készít. Egyik kedvelt technikája a linómetszet, amelynek szeretetére tanára, Bortnyik Sándor nevelte, aki maga is sok linómetszetet készített. A művésznő egyébként azért is kedveli a technikát, mert a forrongó érzelmeket kitűnően levezeti. "A zene, az irodalom, az utazás azok a témák, amelyek leginkább foglalkoztattak és foglalkoztatnak ma is - mondja Tavaszy Noémi. Ady és Bartók, Petőfi és Kodály mind megihlettek." A zene, zeneszeretet szinte magától jött a művésznő életébe: az az egyházi iskola, amelybe járt zenei iskola volt, náluk tanított Kodály Zoltán és Bárdos Lajos. Felnőttkorában férje ismertette meg ifj. Bartók Bélával, akivel családi barátság alakult ki.
A Bartók-sorozat készítésekor Tavaszy Noémi állandóan Bartók Béla műveit hallgatta. Így alakult ki a sorozat, amelyben két színes nyomat és több egy vagy két színt használó alkotás van, az illusztrációk pedig a zeneszerző egész életútját végigkövetik a Kossuth-szimfóniától az utolsó alkotásig, a Brácsaversenyig. "Nem véletlen, hogy Bartók Béla művészete világszerte ismert - mondja Tavaszy Noémi. Bartók ugyanis például Kodállyal szemben úgy használja fel a népzenei motívumokat, hogy azzal minden nép számára érthető, élvezhető zenét alkot. Egyébként sokáig nem is kedveltem a zenéjét. Iskolás koromban, ha valaki hamisan játszott, arra mondták, hogy Bartókul játszik. Aztán ahogy gyorsult az életritmus, egyre inkább megértettem Bartók Béla zenéjét, és így meg is kedveltem azt. A műveiben a mai életritmus ideges vibrálása érezhető, amellett, hogy szerkesztésükben szimmetrikusak és egy irodalmi párhuzammal élve a hármas egység szerint épülnek fel. Bartók zenéje és Ady Endre versei szerintem nagyon hasonlóak." A népzene, a szerző és Tavaszy Noémi hármas viszonyát legjobban a zeneszerző-sorozatok részeként készített virág-képek mutatják talán a legjobban. Kodály-sorozatához autentikus népi hímzésmotívumokat változtatás nélkül használt fel, míg a Bartók-virág, bár szintén a népi hímzések világából indult, mégis elvontabb geometrikus formájú. A kiállítás helyszíne: Budapest, V. Arany János utca 10. A kiállítás megtekinthető: 2006. március 24. - április 12.
