A New York-i Magyar Kulturális Intézet 2010-es programjai közt hangsúlyos szerepet kapnak a vizuális művészetek: az év eleji SHUKAR! című kiállítás kortárs roma festőnők alkotásait mutatta be, majd februárban a Lincoln Center mai magyar filmrendezők műveit vetítette. Az Intézet idei programjainak sorát az április 15-én nyíló, Korniss Péter képeit bemutató, Kötődés című tárlattal folytatja.
Korniss Magyarország és Erdély vidékét, letűnt korok mindennapjait, azok szereplőit mutatja be fekete-fehér fényképeken keresztül. Képei tulajdonképpen két történelmi korszakot ábrázolnak: egyrészt fokuszálnak a mintegy 40 évvel ezelőtti állapotokra, másrészt a rendszerváltás utáni időszakra. Helyszínül hol lenyűgöző, nagy területeket, hol a szereplők saját otthonát, munkakörnyezetét választotta. A Kötődés című könyv képei - akárcsak a tengerentúli kiállítás is - a 30-40 évvel ezelőtti életstílus bemutatása mellett a Kelet-Európában 1989-ben lezajlott rendszerváltás mikroközösségekben kiváltott hatását ábrázolják.
1967-ben a fotóművész a Kolozsvártól északkeletre fekvő magyar településen, Széken járt, ahol egy táncház félhomályában így fogalmazott: "Mintha ebben a kis erdélyi faluban semmi sem változott volna száz évig." Aztán a rendszerváltozás után, a nyugati világ elkezdte éreztetni hatását az addig zárt közösségekben is. "Az 1990-es évek elején, a kelet-európai politikai rendszerváltás után az élet az öreg, ismerős falvakban a szemem előtt kezdett el változni." - hangzik a művész állásfoglalása. Korniss művészi érzékkel ragadja meg azokat a pillanatokat, amikor a távoli világok szimbólumai a paraszti otthonokba érkeznek; jó példa erre a Görkorcsolyás lány, otthonában vagy a Férfi plakátokkal díszített otthonában című képek.
A tárlatra látogató könnyen közel kerül a képek szereplőihez, megismeri és megszereti ezeket az embereket, tájakat, még akkor is, ha még soha nem járt a lencsevégre kapott helyszíneken. A művész elhivatottságának egyik fő mozgatórugója a múló világok konzerválása. "Megőrizni fényképeken azt, ami hamarosan eltűnik - fotográfusként nem is találhattam volna jobb témát magamnak! A fotózás legnagyobb ajándéka, hogy meg tudjuk őrizni a leggyorsabban múló dolgokat: az embert abban a világban, melyet ő maga alkotott meg, s amelyben él" - mondja Korniss.
