(MTI) A szépség vonalai című kiállítás a klasszikus festészeti megjelenítés mellett grafikákkal és szobrokkal, valamint a 20. század fejlődő technikájának köszönhetően fotókkal és testnyomatokkal járja körbe az emberi test témáját ? mondta el Kukla Krisztián, a MODEM igazgatója a tárlat megnyitóján.
"Az akt végigkíséri az európai civilizációt, lehetővé teszi a visszapillantást napjainktól az antikvitásig" ? fogalmazott a megnyitón Bódi Katalin, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének adjunktusa. Felidézte, hogy az antikvitásban a test, elsősorban a férfitest az eszményi szépséget testesítette meg, a kereszténység terjedésével pedig Krisztus teste jelentette ugyanezt.
Az aktábrázolásban idővel a statikusságot felváltotta az emberi test mozgékonysága, míg a 18-19. századtól a női test a szépség bemutatása és a vágykeltés céljával is megjelent a művészetben. A szépség vonalai esetében a 20. századból kapnak ízelítőt a látogatók: a test új identitást kap, új körvonalak jelennek meg és a technika fejlődésével új megoldások is teret kapnak ? magyarázta Bódi Katalin.
Szentei Tamás, a polgármesteri hivatal kulturális osztályvezetője megnyitójában párhuzamot vont az első Városi Múzeum 1902-es és a Modem 2006-os megnyitása között. Szavai szerint Antal Péter háromezer műtárgyat meghaladó gyűjteménye legalább olyan fontos adomány volt a Modem létrehozásához, mint Lefkovics Artúr ékszerészé volt a múlt század elején. Hozzátette: a Modem az egyik legjelentősebb hazai magángyűjteménnyel gazdagodott és ennek folyamatos bemutatása kiemelt feladata a múzeumnak.
Antal Péter, a gyűjtemény tulajdonosa a mintegy száz ember előtt tartott megnyitón kifejezte örömét, hogy Debrecenben egyre szélesedő, értő közönség alakult ki részben a Modem segítségével. Kukla Krisztián szerint az Antal-Lusztig gyűjtemény mindig képes új oldaláról bemutatkozni a tematikus kiállításoknak köszönhetően, így jövőre is biztosan rendeznek belőle tárlatot.
