Színes sisakokban hegesztő munkások, daruk és sárga, lánctalpas kotrógépek dolgoznak a mintegy öt hektárnyi területen fekvő Zsolnay-gyár körül, a negyven fokos kánikulában. A kattogó gépek zaja aztán átalakul morajlássá, a Zsolnay-Mauzóleumba belépve. A különleges akusztikájú kápolnában eozin mázas oltár és kör alakú nyílás fogadja a látogatót. Elég csak letekinteni a hatalmas lyukon, a Zsolnay Vilmost rejtő szarkofág ott díszeleg.
? A Zsolnay család négy tagja is itt nyugszik, ám a többi rokon sírhelyét 1986-ban meggyalázták ? meséli a fejlesztési projektmendzser, Sztanics Gábor. A gyártulajdonos lánya, Zsolnay Júlia csontjait is széthordták anno, ő nem ebben a kriptában fekszik ? teszi hozzá.
A zöld mázas, tetőcserepes kör alakú épületet elhagyva, a monumentális komplexumban bolyongva több tucatnyi égetett kerámiából készült oroszlánt látni, fekszenek egymás mellett, katonasorban. A szoborrá merevedett vadállatok szeptembertől az Oroszlános sétányt őrzik. Az óriás méretű, piszkosfehér, repedezett falak mentén haladva ötven éve nem használt esztergályos gépekre bukkanhat az arra járó, egy csigalépcsőn át pedig a XXI. századba vezet az út: frissen mázolt falak, az MCVI csoport által tervezett makett, sötétbarna, új padló tárul az érdeklődő elé. Az egyelőre még üresen tátongó termekbe később a hatszáz darabból álló Gyugyi-gyűjtemény historikus és szecessziós korszakából származó Zsolnay-műtárgyak kerülnek. A Zsolnay Kulturális Negyedet progresszívre és modernre tervezték megálmodói.
? Nem érzem ambivalensnek, hogy a számtalan régi műemlék épület mellett friss, kortárs külsőt ölt a hamarosan elkészülő épületegyüttes ? vallja a program fejlesztési igazgatója, Merza Péter. - Inkább az lebeg a szemem előtt, hogy kortól függetlenül, bárki színvonalasan szórakozhat ? mondja mosolyogva az igazgató.
A gyárhoz tartozó Sikorsky-ház egyik legnagyobb helyisége az egykor festőművész, Zsolnay Júlia műterme volt. A hatalmas ablakokon keresztül november végétől már a Bóbita Bábszínházra lehet rálátni, amely elé játszóteret, szabad színpadot és 587 darab pirogránit elemekből álló homlokzatot terveznek. A 15x15 centiméteres művek mindegyike amatőrők által készített munka. Ki-ki fellelheti majd saját alkotását.
A 11 milliárd forintot kóstáló beruházás 85 százalékát az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program biztosítja, a maradék részt a pécsi önkormányzat a saját büdzséjéből pótolja. Az étterem, kávézó és borozó mellett épp úgy helyet kap egy konferenciaközpont, egy 998 férőhelyes baletterem.
És ha már kultúra, ne feledkezzünk meg a félkész állapotban lévő hangversenyteremről sem. A burkolat már elkészült, amely az alpolgármester, Kunszt Márta szerint olyan, mintha valaki leparkettázta volna a plafont. Az acélgerendák is állnak, a dönthető zsöllye pedig decemberre megépül. A rétegelt lemezfából kreált kuriózumot egyszer nézőtérnek, máskor akár táncparkettnek is használhatják. Bár most még csak a hegesztőgép szikrája omlik le fény gyanánt a magasból, a mennyezeten üresen tátongó lyukak helyére később mozgatható lámpák és hangszórók kerülnek.
Az ötvenes évek óta tetszhalott állapotban lévő gyárat húsz év gondos előkészületeinek köszönhetően végre újjáélesztik, és nem kell ismét lélegeztetőgépre kapcsolni.
