(MTI) - A tíz művésztől mintegy 54 munkát felvonultató kiállítást szombat este a Francia Múzeumok Igazgatóságát vezető Marie-Christine Labourdette nyitotta meg: a felkérés elfogadását a tárlat "kimagasló színvonalával" és azzal indokolta, hogy a PMI-ben tavaly novemberben megnyílt Vasarely Galéria kiállításai az elmúlt évben arra világítottak rá, hogy a magyar képzőművészek milyen jelentős mértékben járultak hozzá az európai művészethez. Elmondta, hogy férje révén személyesen is kötődik Magyarországhoz: Jean-Luc Soulé 1994 és 1998 között igazgatta a budapesti Francia Intézetet.
A kiállítás kurátora, Kolozsváry Marianna, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa hangsúlyozta: külön öröm, hogy az Európai Iskola utolsó, 1973-as székesfehérvári tárlata után Párizs ad otthont az újabb kiállításnak; az a város, amely nagyon sokat jelentett művészi hatásában és személyes tapasztalatokon keresztül is a művészkör tagjainak.
Az 1945 októberében alapított csoport a háború utáni szabad szellemi légkör terméke: tagjainak célja az volt, hogy a sokféle stílust magába foglaló, haladó magyar festészet és szobrászat kitörjön az elszigeteltségből, bekapcsolódjon a nemzetközi vérkeringésbe és egyenrangúvá váljon az európai művészettel.
A magyarországi demokrácia megszűnésével 1948-ban az Európai Iskola is megszűnt, tagjai közül sokan külföldre emigráltak, önkéntes intellektuális száműzetésbe vonultak, a művek nagy része pedig szétszóródott. A PMI-ben bemutatott alkotások a Magyar Nemzeti Galériából, a pécsi Janus Pannonius Múzeumból, a szentendrei Ferenczy Múzeumból és több magángyűjteményből érkeztek Párizsba.
A tárlaton láthatók a művészkör alapköveinek tekinthető, a sokszor hasonló motívumokat egész más stílusban megjelenítő három festő, Anna Margit, Bálint Endre és Korniss Dezső munkái mellett a nonfiguratív szürrealisták, köztük a csoport még egyetlen élő tagja, a 105 éves Lossonczy Tamás alkotásai is. A PMI külön termet szentelt a nagy elődöknek, Vajda Lajosnak és Ámos Imrének.
Először láthatja a közönség Bálint Endre Csendélet vázával című képét, amelyet 1947-ben Párizsban festett a művész, majd a több hónapos tartózkodás után magyar származású vendéglátóinál hagyott fizetségül a szállásért. Az évtizedekkel később hazatelepülő tulajdonos hagyatékából néhány éve került elő az addig ismeretlen festmény, amely a kiállítás kurátora szerint nagyon jó példa a magyar hagyományok és a korabeli új irányzatok együttélésére: az egyértelmű Picasso- és Braque-hatások mellett a kép bal alsó sarkában a szentendrei ablakrácsokat megidéző ördögvilla a barát és nagy előd Vajda Lajostól kölcsönzött motívum.
Az Európa egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti vásárához, a Párizsban vasárnap záruló FIAC-hoz (Foire Internationale d'Art Contemporain) kapcsolódóan a PMI André Kertész termében a fórumra meghívott négy magyar galéria művészeinek rendeztek kiállítást Halász Péter Tamás, Szarka Péter (ACB Galéria), Szépfalvi Ágnes, Jovián György, Koronczi Endre (Inda Galéria), Szabó Eszter Ágnes, Sugár János (Videospace Budapest), Asztalos Zsolt, Barakonyi Szabolcs, Surányi Miklós (Viltin Galéria) részvételével.
A Feltételes jelen című tárlat megnyitóján Jennifer Flay, a FIAC művészeti igazgatója örömmel jelentette be, hogy a négynapos vásár "óriási kereskedelmi siker" a FIAC-ra először meghívott magyar kortárs galériáknak: standjaikon tolongtak a nemzetközi műgyűjtők.
