Tokióban a világ építészei
Az első világtalálkozót 1948-ban a svájci Lausanne-ban tartották. A háromévente megrendezett események sorában az UIA, az Építészek Nemzetközi Szövetsége idén a 24. világkongresszusát tartja, immár 23 országból közel 10.000 építész részvételével. Az előző, 2008-as találkozó házigazdája Torino volt: ott a fő témák a jövőt és a felelősséget érintették. Az olasz városban megfogalmazott elvek értelmében az építészet átörökíti a kulturális tradíciókat, közvetíti a népek történelmét és kultúráját, s ebben a folyamatban kiemelt szerepet kap az építész személyes és szakmai felelőssége ? a mindenki által elérhető és átélhető építészeti nyelv kidolgozásában ugyanúgy, mint a fenntartható jövő diktálta szakmai etika vonatkozásában.
2011-ben a találkozó fő témáját a Design 2050 cím foglalja össze, ami elsősorban a városok jövőjét, a környezet védelmét, a szociális kihívásokat takarja. A 2050-es évszám kiemelése a jövőtervezésben megfogalmazott, következő nagy periódus elvárásaira utal: elsősorban arra, hogy 2050-re kívánja az EU lezárni a fosszilis energiák használatát, átállítva teljes gazdaságát a megújuló energiaforrásokra. A témaválasztás így a felelősség teljes vállalására utal, környezet és építészet harmonikus összehangolására a fenntarthatóság jegyében.
Előadások, vetítések, kiállítások és bemutatók zajlanak ezekben a napokban több tokiói helyszínen. Az előadók között ott vannak a japán és a nemzetközi építészvilág sztárjai ? Kengo Kuma, Tadao Ando, Fuhimiko Maki, vagy a tavalyi Velencei Építészeti Biennálé főkurátora, Kazuo Sejima, a cseh Vladimir Šlapeta, a német Christoph Ingenhoven ?, de meghívott előadó a ?csomagolásművészetéről? világszerte híres bolgár szobrász, Christo, vagy Bhután első demokratikusan választott miniszterelnöke, Jigmi Thinley is.
| A sanghaji Park Hotel (tervező: Hudec László) |
A Magyar Építőművészek Szövetsége, az UIA magyar tagszervezete, építészeti kultúránkat mutatja be a világtalálkozón. A XX. század nagy építészeti korszakaival, a szecesszió, a Bauhaus és az úgynevezett ?másik modern? eredményeivel, a sanghaji modern építészetben úttörő szerepet vállalt Hudec László tevékenységével vezeti föl a kortárs anyagot, ami az ?új ornamentika? és a magyar organikus építészet párhuzamos, egymásra ható vonulatait mutatja fel. A magyar kiállítás az innovációra helyezi a hangsúlyt, amely egyben az építészeti megújulás forrása is. A kiállítás kurátora Szegő György, a filmet Csontos János, Novák Lajos és Csontos Györgyi készítették.