A tudomány képei, a képek tudománya

Képző


BrusszeliMagyarKulturalisIntezet_Nessim_KerekesGabor_Aircraftcemetery4.jpg
Kerekes Gábor: Aircraft cemetery 4.

A december 1-ig az A22 Galériában megtekinthető A tudomány képei, a képek tudománya című kiállítás a fotográfia mint tudomány és mint művészet témakörét járja körül. A kezdetben még főleg dokumentálásra és megörökítésre szolgáló fényképészet a XX. században vált ketté, ekkor lépett fel a fénykép mint esztétikai élmény és önálló jelentéssel bíró alkotás.

 
Ahogy Haris László kurátor a kiállítás kapcsán megrendezett szimpózium tárlatvezetésén elmondja: Gerendás Károly ritka kivételként a kiállítás eredeti elképzelését képviseli, azt a típust, aki világszínvonalú tudós és alkotóművész egyszerre. A Kossuth-díjas biokémikus fotóin mikroszkopikus felvételeket készített polarizált filmre. Chappon István hasonló képei mellett a képzőművészet és a fotográfia határán mozgó Minyó Szert Károly két alkotása is megtalálható a kiállításon. Barta Zsolt Péter az orvosi szemléltetőeszközök bizarr világát egy frenológiai fej, egy koponya felülnézeti képével és egy megrepedt formalintartályban félig a felszínre került emberi fejjel idézi meg. És ha már a test tartósításánál tartunk, Kerekes Gábor koponya helyett a hírhedt "ufólelőhely", az Új-Mexikóban található Roswell felülnézetét, légifotóit manipulálja. Az orvosi vonatkozás erősen jelen van a tárlaton, hiszen a röntgen-technika nemcsak az orvostudományt, hanem a fényképezést is forradalmasította. Látható például Eötvös Loránd saját kezéről készített röntgenfelvétele, amelyet nem sokkal Röntgen szabadalmának bejelentése után készített.
 
 
Haris László Szép új világ című alkotása a fotótechnika fejlődésén keresztül tart elénk görbe tükröt egy 1975-ben készült fotósorozat továbbgondolásával: az analóg technikától a digitális felé haladva, az álló férfialakot ábrázoló képet egyre jobban kinagyítva, a pixelekben elveszve végül a semmihez jutunk. A szimpóziumon Lugosi László Klösz Györgyről, a XIX. és XX. század fordulóján élt fotográfusról tartott előadásában elmondta: az akkoriban rohamosan átalakuló Budapestről készült képek még a megörökítést, a dokumentálást szolgálták, csak később tolódott el a hangsúly a kifejezés irányába.