(MTI) - Laudációjában Erdő Péter elmondta, Udvardi Erzsébet Baján született 1929-ben, pedagógus családban. A középiskola utolsó évében Rudnay Gyula festőművész bajai szabadiskolájának növendéke volt. 1948-1953 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél festőművész osztályában tanult, a főiskola befejezése után pedig a fővárosi Leöwey Klára Tanítóképzőben rajzot és művészettörténetet tanított. Műveivel 1953 óta folyamatosan szerepel hazai és külföldi, egyéni és kollektív tárlatokon.
A bíboros szólt arról is, hogy Udvardi Erzsébet Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész elnyerte a Magyar Művészetért-díjat és a német Szent Fortunatus Lovagrend nagydíját is. 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét, 1999-ben pedig a Kossuth-díjat, "az ember és a természet egységének kifejező képi ábrázolásáért". A művész 2002-ben Magyar Örökség-díjban is részesült.
Méltatásában a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke beszámolt arról is, hogy Udvardi Erzsébet alkotásai közül a legtöbb Badacsonytomajon és környékén található. A badacsonytomaji Szent Imre-plébániatemplomban Jézus szenvedéstörténetéről három táblaképe látható: Az utolsó vacsora, a Getszemáni éjszaka és a Feltámadás címűek.
A badacsonyörsi Szent Antal-kápolnában látható művei 1975-1976-ban készültek Lékai László akkori plébános felkérésére, az ábrahámhegyi Szent László-kápolnába pedig 1957-ben került az Ikonosztázia magyar szentekkel című alkotása. Láthatók még Udvardi-művek Veszprémben, Keszthelyen, Lesencefalun, Tapolcán, a sümegi ferences rendházban és Balatonakarattyán is.
Erdő Péter szerint Udvardi Erzsébet képei "a tiszta ragyogásról beszélnek", amelynek forrása Isten. Alkotásain - a biblikus ihletettségűeken és az evilágiakon is - átsejlik az élet forrásába, Krisztusba vetett hit - mondta.
