Freud 1918-ban úgy tekintett Budapestre, mint az európai pszichoanalitikus mozgalom lehetséges központjára. E vélekedését részben Ferenczi Sándor személyére, évtizedes közös munkálkodásukra, barátságukra alapozta, részben pedig a Ferenczi által létrehozott pszichoanalitikus közösségre. A város korabeli atmoszféráját meghatározó, a pszichoanalitikus gondolatokkal szimpatizáló avantgard értelmiség is e gondolat mellett szólt. A modernizálódó Magyarország fővárosa, Budapest nyitott volt az "új embernézetre" (Ignotus). A kiállítás lehetőséget teremt arra, hogy Ferenczi életútján, családi, baráti és szakmai kapcsolatain keresztül nyomon követhessük a pszichoanalitikus mozgalom magyarországi kibontakozásának és virágzásának évtizedeit, a pszichoanalízis elmélyült kapcsolatrendszerét az irodalommal, a képzőművészettel és a társadalomtudományokkal. Budapest nagy formátumú analitikusok otthona lett. Többen közülük Ferenczi tanítványai voltak. Közéjük tartozott a később Angliába emigrált Bálint Mihály és Bálint Alice, az Egyesült Államokban letelepedett Margaret Mahler és Benedek Teréz, valamint a pszichoanalitikus antropológia megteremtője, Róheim Géza. A kiállítás történelmi-politikai összefüggések hátterében érzékelteti a magyar analitikusok emigrációját és termékeny befolyásukat a modern pszichoanalízis és pszichoterápia fejlődésre. A kiállítás rendezői külön figyelmet szentelnek a sztálini időszaknak és a poszt-sztálini éveknek, középpontba állítva azokat a pszichoanalitikusokat - többek között Hollós Istvánt, Hermann Imrét, Hajdu Lilit, Rajka Tibort, Székács Istvánt -, akik itthon túlélve a fasizmus éveit, majd a Rákosi diktatúrát, a több évtizedes hallgatás után, a folyamatosságot jelentették a budapesti iskola és a mai pszichoanalitikus nemzedék között. A kiállítás alapja a Magyar Magic év keretében a londoni Freud Múzeumban "Ferenczi and the Budapest School of Psychoanalysis" címmel bemutatott nagy sikerű kiállítás anyaga, de kiegészül olyan dokumentumokkal és képzőművészeti alkotásokkal, amelyek most kerülnek először a nyilvánosság elé. Megnyitó: 2006. június 15-én, 18 órakor Beszédet mond: Pléh Csaba akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese A kiállítás helyszíne: 1051 Budapest, Arany János u. 32. A tárlat 2006. augusztus 20-ig, hétfő kivételével minden nap, ingyenesen látogatható.
