(MTI) - A Gellért-hegyi Szabadság-szobor alkotója 1884-ben látta meg a napvilágot a csendes zalai faluban az akkori iskola szolgálati lakásában. Három évig élt itt, amíg apját Nagypáliba helyezték át, de soha nem feledkezett meg szülőfalujáról.
Az alsórajkiak ugyancsak büszkék földijükre, az ünnepelt művész 1975-ben bekövetkezett halála után a házban emlékszobát rendeztek be. Az épület állagának megóvására azonban már nem sok jutott, ezért később a közeli Koller-kastélyba telepítették át a tárlatot. Az iskola épületét 2006-ban újították fel, akkor ideiglenesen az önkormányzat vette birtokba, majd miután idén elkészült az új faluközpont, felszabadult a régi épület, visszakerülhetett a kiállítás is.
Kisfaludi szobraiból a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága őrzi a legnagyobb kollekciót, a művész által a zalaegerszegi intézménynek adományozott hagyatékban több mint 260 tétel szerepel. Kostyál László művészettörténész, a megyei múzeum igazgatóhelyettese elmondta: az alsórajki házban kikölcsönzött művekkel újrarendezték a kiállítást, amelyben mintegy 20 alkotás látható.
A gipsz, bronz, márvány, terrakotta szobrok nagyobb része a megyei múzeumi szervezeté, de a település tulajdonában álló művek is szerepelnek a tárlaton. Így kapott helyet Vénusz születése kőből megmintázva, a Parlament előtt álló Kossuth-szobor makettje vagy a millenniumi emlékműről II. Rákóczi Ferenc szobrának kisebb változata.
Miután a 91 évesen elhunyt Kisfaludi hagyatéka a zalai múzeumokhoz került, Zalaegerszegen állandó kiállítást alakítottak ki, ez most a megye legrégebben látható tárlata. A művész születésének 125. évfordulójáról 2009-ben emlékezik meg a múzeum, és ennek kapcsán Kostály László nem titkolta: ha az anyagiak engedik, átalakítanák a zalaegerszegi bemutatót is.
