A bemutatott festmények között szerepel a Hogarth sorozatból néhány, valamint számos párizsi ihletésű kép. Nagy öröm számunkra, hogy új helyszínre költözött galériánkat egy ilyen fontos művész kiállításával nyithatjuk meg. Csernus nagyon és gyönyörűen tud festeni. Csernus Tibor a XX. század második felének meghatározó és Magyarországon stílusteremtő művésze. 1927-ben született, a rákosi diktatúra vad éveiben jár a Képzőművészeti Főiskolára, 1953-ban végez. Mestere Bernáth Aurél a legtehetségesebb tanítványának tartja, ő a ?legjobb Bernáth-képeket festő?. Ezekben az években posztnagybányai képek jellemzik (Sashegyi látkép, Déli Pályaudvar, Városkép az Országházával), de rövid idő alatt túllép mestere modorán és a nataurális festésmód irányába indul tovább (Taxiállomás, Három lektor, Újpesti Dunapart). 1957-ben utazik először Párizsba, ott Max Ernst, Mathieu és Hantai Simon művészetével való találkozással ismeri meg a szürrealista frottázs, az automatista kalligráfia módszerét. Kompozíciói zsúfolttá és víziószerűvé válnak, az anyagszerű fakturális hatások áttörik a finom oldott puhaság színfoltjait (Saint Tropez). Az általa bevezetett festészettechnikai újítások, bravúros felületkezelési megoldások eredménye lett a csernusi szürnaturalizmus alapja, mellyel iskolát alapít Magyarországon (Tengeri Csata, Lehel téri piac, Színésznők, Nádas). A ?természetmisztikus? alkotói folyamat több akkor fiatal Bernáth-tanítványra van hatással, akik megpróbálnak a szürnaturalizmus nyomában lépkedni: Méhes László, Kóka Ferenc, Lakner László, Szabó Ákos. Művészetének akkori csúcsán, 1964-ben az itthon bénító politikai légkör elől Párizsba emigrál. A 70-es évekre fokozatosan a hiperrealista ábrázolás irányába fordul, majd a 80-as években egy letisztult, meleg tónusú, bravúrosan előadott tüzes realizmushoz tér vissza. Eleinte barokkos, majd Caravaggio stílusában megfestett feszültségekkel teli többalakos akt-kompozíciókat, bibliai jeleneteket fest (Saul, Kékrops lányai, József elmeséli álmát, Izsák feláldozása, József és tesvérei). A 90-es évek közepétől William Hogarth foglalkoztatja és egy impozáns, expresszív realista sorozatban dekonstruálja a Szajha útját. Csernus itt újraértelmezi és szimultán alkalmazza a különböző festészeti hagyományokat, a klasszikus kompozíciókat fordítja le a saját - XX. század végi- nyelvére: kortársakkal mint szereplőkkel és korunk jellemző tüneteivel töltve meg azokat. A most kiállított képek is bizonyítják, hogy ritka, talán egyedülálló az a művész ahol a klasszikus hagyományok ismerete, a virtuoz képességek és a professzionális mesterségbeli tudás ennyire együtt áll. Csernus a realista festészet utolsó nagy mágusainak egyike. Csernus munkásságát számtalan díjjal, elismeréssel jutalmazták. Itthon 1952-ben és 1963-ban Munkácsy-díjjat, 1997-ben Kossuth díjjat kap. Több tucat kiállítása volt világszerte különböző művészeti központokban. Munkáit rangos külföldi (Thyssen-Bornemisza Gyűjtemény, Sulkowsky Gyűjtemény) és hazai (Magyar Nemzeti Galéria, Fővárosi Képtár, Ludwig Múzeum) magán- és közgyűjtemények őrzik. A kiállítás megtekinthető: 2003. október 18-ig. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10-18 óráig, szombaton 10-14 óráig Cím: 1051 Hercegprímás u. 12.
