Első ebben a szériában El Kazovszkij, aki számára különös tapasztalatot jelentett kecskeméti kiállítása a Cifra-palotában: Mednyánszky, Farkas és Román szerepelt az állandó kiállítási termek falain, s ezeken áthaladva lehetett eljutni az időszaki kiállítótérbe, Kazovszkij műveihez. Ezt az élményt szeretnénk jelen vállalkozásunkkal konkretizálni a közönség számára a művész válogatta anyag révén. Létezik egy, a Szentendrei Iskolában kiteljesedett magyar hagyomány, mely nemzetközi jelentőségű, de sokkal finomabban esztétikai vonatkozású, egy oldott, festői ábrázolásmód, mely azóta is termékenyítőleg hat. Művészettörténetileg alaposan földolgozott, a mai művészeti tudatba szervesen beépült. Kazovszkij szerint viszont létezik egy ?másik magyar hagyomány? is, az iméntivel párhuzamosan. A ?vonal? Mednyánszkyval indul, ám csak egyes fajtájú műveiben látható, s jellemző rá a sűrítetten tragikus világlátás, éles érzelmi affektus, a néző szuggesztív bevonása egyfelől, másfelől egy kevésbé kifinomultnak tűnő, szinte durva festésmód, melyből nem jött létre ún. festői iskola. E három alkotó éles, drámaiságot, oldhatatlan feszültséget hozott létre, s mindhármuk alapvető létproblémát feszeget magányos életművében. Farkas István halálának, Román György születésének évfordulója adott közvetlen okot e kiállítás megrendezésére, valamint az Ernst Múzeum az a kiállítóhely, ahol mind a négy művész szerepelt. - Paksi Endre Lehel, szervező A kiállítás helyszíne: Ernst Múzeum A tárlat megtekinthető: 2004. július 23. - augusztus 29-ig
