(MTI) - "Egészen biztosan lesznek változások (...), a jövő évi építészeti biennáléra már egy módosított pályázat várja az érdeklődőket" - mondta Boros Géza, hozzátéve: "ez a mostani forma a hatékonyságát tekintve nem a legmegfelelőbb".
A művészettörténész, aki tagja volt az idei Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar kurátoráról február elején döntő zsűrinek, úgy vélte, hogy "meg kell fordítani a rendszert", szerencsésebb lenne akár egy olyan meghívásos pályázat is, ahol az alkotót keresnék, nem pedig egy kurátort.
Boros Gézát, a magyar projektet 30 millió forinttal finanszírozó tárca munkatársát az MTI azután kereste meg, hogy a pályáztatási eljárásról előző nap késő estébe nyúló, több órás, viharos szakmai fórumot tartottak a Műcsarnokban.
A rendezvényen mások is szorgalmazták az évek óta vitákat kiváltó pályáztatási rendszer megváltoztatását. A személyeskedésig fajuló fórumon Boros Géza hangsúlyozta, hogy a pályázatok egyharmada formailag hibás volt.
Az estre meghívást kapott mind a 12 pályázó, hogy közönség előtt ismertesse pályamunkáját, és mondja el véleményét a pályázatról.
Két pályázó, Hegyi Dóra és Zólyom Franciska megkérdőjelezte az egész vitafórum értelmét és a zsűri döntését, továbbá felvetette a rendezvény nemzeti biztosa, Petrányi Zsolt alkalmatlanságát.
Többen aggályosnak tartották a kurátor kiválasztási mechanizmusát. A zsűri két forduló után határozott, mert bár az elsőt követően Nemes Csaba projektje mellett tették le voksukat, a pályamunka apró formai hibája miatt szükségesnek láttak még egy fordulót tartani, így végül Tímár Katalin lett a nyertes.
Nemes Attila, a zsűri másik tagja határozottan visszautasította a szakmai döntés korrektségét és megalapozottságát megkérdőjelező nézeteket.
Mint mondta, "a lehető legdemokratikusabb döntési eljárást" alkalmazták azzal, hogy a második fordulóban olyan pályázók közül válogattak, akik munkája megfelelt a formai követelményeknek. Ugyanakkor ő is hangsúlyozta: változtatni kell a pályáztatáson, például meg kell határozni a kritériumrendszert.
Petrányi Zsolt szintén visszautasította a döntés szakmaiatlanságára vonatkozó kijelentéseket. A sokak szerint kissé megkésett fórum kapcsán kiemelte: a rendezvény lényege az volt, hogy a következő pályázatra a tapasztalatokból átgondoltabb, sikeresebb munkák szülessenek.
A zsűri tagjai érdemben nem reagáltak a sajtóban megjelent felvetésre, miszerint politikai döntés lehetett a mögött, hogy az eredetileg legjobbnak tartott, végül formai hiba miatt mégsem kiválasztott pályázat a tavalyi, október 23-i fővárosi zavargásokat feldolgozó témája miatt kellemetlenül érintette volna az OKM-et.
A testület február 2-án határozott arról, hogy Andreas Fogarasi, Bécsben élő, magyar származású építész magyarországi művelődési házakkal foglalkozó, Kultur und Freizeit című projektje valósulhat meg az idei biennálén, amelynek kurátora Tímár Katalin lesz.
A művészettörténész, aki tagja volt az idei Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar kurátoráról február elején döntő zsűrinek, úgy vélte, hogy "meg kell fordítani a rendszert", szerencsésebb lenne akár egy olyan meghívásos pályázat is, ahol az alkotót keresnék, nem pedig egy kurátort.
Boros Gézát, a magyar projektet 30 millió forinttal finanszírozó tárca munkatársát az MTI azután kereste meg, hogy a pályáztatási eljárásról előző nap késő estébe nyúló, több órás, viharos szakmai fórumot tartottak a Műcsarnokban.
A rendezvényen mások is szorgalmazták az évek óta vitákat kiváltó pályáztatási rendszer megváltoztatását. A személyeskedésig fajuló fórumon Boros Géza hangsúlyozta, hogy a pályázatok egyharmada formailag hibás volt.
Az estre meghívást kapott mind a 12 pályázó, hogy közönség előtt ismertesse pályamunkáját, és mondja el véleményét a pályázatról.
Két pályázó, Hegyi Dóra és Zólyom Franciska megkérdőjelezte az egész vitafórum értelmét és a zsűri döntését, továbbá felvetette a rendezvény nemzeti biztosa, Petrányi Zsolt alkalmatlanságát.
Többen aggályosnak tartották a kurátor kiválasztási mechanizmusát. A zsűri két forduló után határozott, mert bár az elsőt követően Nemes Csaba projektje mellett tették le voksukat, a pályamunka apró formai hibája miatt szükségesnek láttak még egy fordulót tartani, így végül Tímár Katalin lett a nyertes.
Nemes Attila, a zsűri másik tagja határozottan visszautasította a szakmai döntés korrektségét és megalapozottságát megkérdőjelező nézeteket.
Mint mondta, "a lehető legdemokratikusabb döntési eljárást" alkalmazták azzal, hogy a második fordulóban olyan pályázók közül válogattak, akik munkája megfelelt a formai követelményeknek. Ugyanakkor ő is hangsúlyozta: változtatni kell a pályáztatáson, például meg kell határozni a kritériumrendszert.
Petrányi Zsolt szintén visszautasította a döntés szakmaiatlanságára vonatkozó kijelentéseket. A sokak szerint kissé megkésett fórum kapcsán kiemelte: a rendezvény lényege az volt, hogy a következő pályázatra a tapasztalatokból átgondoltabb, sikeresebb munkák szülessenek.
A zsűri tagjai érdemben nem reagáltak a sajtóban megjelent felvetésre, miszerint politikai döntés lehetett a mögött, hogy az eredetileg legjobbnak tartott, végül formai hiba miatt mégsem kiválasztott pályázat a tavalyi, október 23-i fővárosi zavargásokat feldolgozó témája miatt kellemetlenül érintette volna az OKM-et.
A testület február 2-án határozott arról, hogy Andreas Fogarasi, Bécsben élő, magyar származású építész magyarországi művelődési házakkal foglalkozó, Kultur und Freizeit című projektje valósulhat meg az idei biennálén, amelynek kurátora Tímár Katalin lesz.
