Hatalmas tablókon városrendezési tervek, pályázati anyagok töltik be a Budapest Galériát. Elképzelések, amelyekből néhány megvalósult, néhány álom maradt, de mindegyik a tanszék műhelyéből került ki. Paneles beépítések és zöldterületek, a rendszerváltás előtt megindult ferencvárosi rehabilitáció, amelyik nemzetközi sikereket aratott, és a Duna-part szakaszainak rendezése, ami még ma is fájó hiánya Budapestnek. Tanárok és diákok közös munkái láthatók a tablókon, sokszor nem is könnyen különböztethetjük meg, ki mit tett hozzá a koncepcióhoz. Mert a várostervezés sokszemélyes folyamat, építészek és gazdasági szakemberek, közgazdászok és ökológusok párbeszéde.
Világos volt ez már jóval azelőtt, hogy az urbanisztika a mai szellemben működött volna. Pedig amikor 1929-ben Warga László életre hívta a tanszéket Európa első olyan felsőoktatási intézményén, amelyik a műszaki tudományokat egyetemként oktatta, még csak építészek foglalkoztak a városi léptékű kérdések megoldásával. De a politika, a gazdaság és a környezeti kérdések már ekkor is beleszóltak a tervezés menetébe. Ez látványosan megjelenik a koncepciókon. A Budapest Galériába a tanszék több évtized alatt kidolgozott tervek közül most azokat állították ki, amelyek Budapest mai képének három nagy kérdéskörére adtak lehetséges válaszokat. Az egyik a történeti városrészek rehabilitációja ? megvalósult vagy csak papíron maradt ötletekkel ?, a másik a Duna-part és a város kapcsolatának helyreállítása, a harmadik pedig a lakótelepek témája: annakidején a telepítésük, majd humánusabb környezetté alakításuk, ma pedig a meglévő telepek válságkezelése az urbanisták feladata.
A tervek és a megvalósult rendezések legendás nevekhez fűződnek: Locsmándi Gábor, Meggyesi Tamás vagy Vidor Ferenc több nemzedékben ültette el a városról mint eleven szövetről való gondolkodás alapját. Ma is erős egyéniségek folytatják a tanszék hagyományait: Pálffy Sándor, Benkő Melinda, Szabó Julianna és a többiek felvállalják az előzményeket, az adottságokból kiindulva vezetik a most készülő várostervezőket arra, hogy hagyomány és kortárs szellemiség hatékonyan egymásra találhat. Az Urbanisztika Tanszék az ünnep kapcsán múltját is, jelenét is megmutatja a városnak, sőt a jövő stafétabotját is idehozták: a legfrissebb munkák a 2020-as budapesti olimpia városrendezési diákpályázatára készültek, a díjakat itt, a kiállítás megnyitóján adták át a régiek az újaknak.
