A Velencei Biennále és a biennálék működése

Ennek témája nem csupán az épület százéves múltja. Az előadás-sorozat azokat a kérdéseket és kritikákat próbálja körüljárni, amelyek a biennále egésze és a magyar pavilon kiállításai kapcsán évről évre megfogalmazódnak a közönség és a szakma részéről.

 

A hazai szekcióban szó esik természetesen az épület múltjáról és jelenéről, az elmúlt másfél évtized nagy sikerű magyar kiállításainak hátteréről, fogadtatásáról, a nyolc éve működő pályázati rendszer sikereiről és kérdéses momentumairól, valamint a nemzeti reprezentáció lehetséges mai szerepeiről. A felkért nemzetközi kurátorokat, művészeti kritikusokat és szakírókat együttműködési lehetőségeikről és a nemzetközi kortárs megafesztiválok jövőjéről kérdezik.

 

A konferencia délelőtti szekciójának magyar előadói a 100 éves Magyar Pavilon épületének mai felhasználhatóságáról (Szentpéteri Márton), a magyar építészeti (Z. Halmágyi Judit) és képzőművészeti (P. Szűcs Julianna) szereplésekről szól, majd a pályázati rendszer tanulságaival foglalkozik (Boros Géza). A délelőtt záró blokkja a Velencei Biennále szerepét vizsgálja a globális kreatív ipar átalakulásával összefüggésben (Nemes Attila), és a nemzeti reprezentáció problematikáját járja körül (Hock Bea - Nagy Edina) a posztnemzetállami állapotban (György Péter).

 

A délutáni szekcióra meghívott nemzetközi és magyar (Jekatyerina Gyogoty moszkvai, Chus Martínez barcelonai és Timár Katalin budapesti) kurátorok angol nyelven prezentálnak a biennále mint kiállítási modell működéséről. Ezt követően Diana Baldon Bécsben élő olasz kurátor moderálásával beszélgetnek a nemzetközi biennálékról, a "biennalizációs" folyamatok körül kialakult kritikai nézetekről, illetve a biennále szerepéről a kiállító intézmények és a kurátori gyakorlat mai viszonylatában.

 

A konferencia délelőtti és délutáni szekcióban zajlik. A 13.00-kor kezdődő paneltől szinkrontolmács fordítja az előadásokat (magyar/angol). A délutáni szekció angol nyelven zajlik. A konferencián a részvétel ingyenes.